Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

76 A személyiség joga. családdal való kapcsolatot. A Ritz nevet tehát a párisi Ritz Hoteltársaság tudtával és hozzájárulásával a más kezelésében üzemben tartott szálloda akkor is használhatja, ha arról a Ritz családtól külön engedélyt nem kapott. (XIII. 554.) A Westend szó használata az azt már korábban használó egyén polgári nevétől különböző lévén, a név-jogot nem sértheti. Ha tehát a Westend nevet korábban használó egyén vállalkozása már évekkel ezelőtt megszűnt, nem kifogásolhatja ennek a szónak később, más által való használatbavételét. (XIII. 236.) A személyiségi jog megsértése az is, ha valaki a mást megillető név viselésének jogát kétségbe vonja. (X. 877.) A természetes és jogi személyeket megillető névvédelem kiterjed a kereskedelmi nevekre (cégekre) is, és nincsen csupán arra az esetre korlátozva, ha a jogosulatlan használat a teljes nevet felöleli. (X. 877.) A névvédelem a név alkatrészeire is kiterjed, amíg az világosan egy meghatározott név viselőjére (személyre, vagy vállalatra) utal. Ebből folyóan a névbitorláshoz elég a név azon vezérmotívumának, ható elemének, vagy rövidítésének jogosulatlan használata, amely a forgalom általános elismerése szerint a jogosított nevének és vállalatának a forgalomban rövid megjelölésére szolgál. (X. 877., X. 908.) A keserűvíz forrás r. t. cégszövegében előforduló „Míra" szónak cipőkrém megjelölésére használata a személyiségi jog megsértésének minősíttetett. (X. 877.) Viszont a művészetpártoló egye^ sülét nevében, valamint egy másik tervező és műhelyiskola nevében foglalt „Atelier" szónak egy bárhelyiség elnevezésére való használatbavételét nem tekintette személyiségi jog megsértésének a Kúria, mert az „Atelier" szó nem tekinthető olyan névnek, melyre bárki, mint kizárólag őt megillető megjelölésre hivatkozhatnék. (X. 908.) A „Diana" szót Budapesten három vállalat is használja. Ennek a vezérszónak használata tehát nem kizárólagos, az ilyen általános használat mellett pedig ezt a megjelölést egyetlen vállalat sem foglalhatja le jellegszerűen a maga javára akként, hogy annak használatától a tőle eltérő tárgyú vállalatot is kizárja. (XII. 921.) Arra azonban nincsen jogosítva a kereskedő, hogy a védjegyként bejegyezett szót (adott esetben az „Erma" kifejezést) a cégvalódiság elve ellenére, polgári nevének elhagyásával cégül használja. Csak arra van joga, hogy ezt üzlete közelebbi megjelöléseként szolgáló vállalat jelzőként, mint toldatot használja a cégben. Az üzlet bejárata felett lévő cégtáblán, továbbá az üzleti nyomtatványokon cégként egyedül feltüntetett szót a vállalat cégmegjelölésének kell tekinteni. (XII. 177.) A P. H. T.-ba 934. sz. alatt felvett elvi határozat szerint: A szerzői jog átruházása esetén a szerzőnél maradnak meg továbbra is mindenkor az ő személyiségéhez tartozó jogok, nevezetesen az a jog, amelynél jogva annak elismerését és jeltüntetését kö-