Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

74 A személyiség joga. tőke kamataiból fizetendő segély kiutalására nézve fennálló kötelezettség megállapítását (teljesítését) kérhessék. (C. I. 608/1938.) Az örökhagyónak azt a rendelkezését, hogy hagyatéka meghatározott részének jövedelméből a végrendeletben megszabott feltételeknek megfelelő növendékeket kell támogatni, — nem hagyományrendelésnek, hanem alapítványrendelésnek tekintette a Kúria, mert a többszörös utóhagyományrendelés jogunk szerint hatálytalan volta s nem valósulhatna meg az örökhagyónak az a célja, hogy az alapítványul lekötött vagyon jövedelme állandóan a megjelölt növendékek támogatására szolgáljon. (XII. 259.) Az ily alapítványi jövedelemben részeltetendők eszerint nem lévén hagyományosok, részükre a hagyatéki eljárás során külön ügygondnokot nem kell kirendelni. (C. I. 608/1938.) 14. Á személyiség joga. A világkiállításon az iparművész tervezői minőségét feltüntető névtáblának az iparművész által alkotott műtárgyakat magában foglaló szekrényről történt eltávolítása az iparművész szerzői minőségéből, folyó személyiségi jogát sérti, mert a kiállítás alatt elzárja őt attól, hogy iparművészeti hírnevét a látogatók körében terjessze és attól, hogy a bírálóbizottság útján személyes elismerésben részesülhessen. Ha ez az eljárás nem tartozik is a szerzői jogi törvényben meghatározott bitorlások esetei közé, annak magán jógi következményeire a Kúria gyakorlata értelmében a szerzői jogi törvény szabályai alkalmazandók, mely szerint a szerzői személyiségi jog szándékos vagy gondatlan megsértéséért, a sértettnek vagyoni és nem vagyoni káráért pénzbeli kártérítés (elégtétel) jár. Irányadó az a szerzői jogsegély esetében állandóan alkalmazott szabály is, hogy a megbízó nevében eljárni jogosult egyénnek a megbizatása körébe eső teendők ellátásában elkövetett cselekményeiért a megbízó is a törvényben meghatározott kártérítéssel tartozik. Ez a szabály kormányhatósági megbízás esetében a kincstárral szemben is alkalmazandó, aki ekként felel a kiállítás kormánybiztosának azért a ténykedéséért, hogy a fényképezés idejére levétette az iparművész névtábláját és elfelejtette azt visszatétetni. (C. I. 5459/1937.) Az utólag ilyennek minősített semmis, vagy a vélt házasságból a jóhiszemben volt feleséget a névviselés joga is megilleti, ha a házasságot a házasfelek állandó együttélése mellett a férj halála szünteti meg. (XI. 927.) A feleség a házassági viszonyra utaló toldással férje nevét viseli és a férje nevét mint özvegy is megtartja, újabb férjhezmeneteléig az általános magánjogi jogszabályok értelmében. (C. IV. 5101—1938.)