Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

66 — Az előző állapot helyreállítása. — A szerződéskötéskori állapot visszaállítása cimén visszajáró szolgáltatást — igy a visszajáró vételárat — az 1410—1926. M. E. sz. rendelet 54. és 60. §-ának helyes értelme szerint a kötelezett fél kényszeregyessége által nem érintett követelésnek kell tekinteni; annak teljes összegben való visszatérítése alól az adóst, aki a saját szolgáltatását egészben visszakapja, a kényszeregyesség nem menti fel (XI. 268., 366., XIII. 365.) Annak, hogy a szerződés előtti állapot helyreállítását a' bíró­ság elrendelhesse, a 919—1917. M. E. z. rendelet 13. §-ának máso­dik bekezdésében foglalt rendelkezés sem akadálya az önkéntes felszámolás alatt álló pénzintézet tekintetében. A bíróság ugyanis — amennyire arra a tényállás kellő alapot nyújt, — mindegyik félnek valamely szolgáltatás teljesítésében álló kötelezettséget, megállapíthatja. (XII. 471.) Amennyiben pedig az intézetet az Íté­letben megállapított kötelezettségének a teljesítésében a morató­rium gátolná és az intézet a halasztást igénybe is kívánja venni, ennek a jogviszony rendezése szempontjából az lehet a következ­ménye, hogy a másik fél is élhet a hitelezőt a késedelmes adóssal szemben megillető jogokkal, amilyen jog az is, hogy az ugyan­azon jogviszonyból származó ellenkövetelése kiegyenlítéséig a másik félnek járó szolgáltatást visszatarthassa. (XII. 471., C. V. 3644—1936.) Az adésvételi szerződés érvénytelenítése folytán a vevőt a megvett vagyontárgy — adott esetben ingatlan — birtokának a ki­adására csak a javára az eladó ellen megítélt követelés — az adott esetben ügyvédi, mérnöki és bélyegköltség, továbbá vagyonátru­házási illeték — kifizetésével egyidejűleg lehet kötelezni. Különö­sen igy van ez, ha az eladó kényszerfelszámolás alatt állván, a vevő javára megítélt követelés kifizetése emiatt veszélyeztetve van. A vevő ilyenkor az ingatlan birtokát követelésének kiegyen­lítéséig visszatarthatja még akkor is, ha az ingatlan forgalmi érté­ke az ő követelését meg is haladja, mert az eladónak módjában áll teljesítéssel a biztosítékként visszatartott ingatlant bármikor fel­szabadítani. (XIII. 365.) Az előző állapot helyreállítása tekintetében is alkalmazni kell a PP. 394. §-ána:k azt az általános szabályát, hogy a marasztalás a kérelmen túl nem terjedhet. Ezért, ha az ügylet hatálytalanságá­nak folyományaképen az előző állapot helyreállítását a perben egyik fél sem kérte, ez iránt a semmisségnek hivatalból észlelése ellenére sem lehet intézkedni. (C. I. 3978^-1938.) Ha azonban az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés a szükséges hatósági jóváhagyás megtagadása folytán nem ment foganatba, a szerző­dést megelőző állapot a felek közt az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében hivatalból is visszaállítandó. (XII. 956.) Az előző állapot helyreállítása a következő esetekben for­dult elő: adásvételi szerződés érvénytelenítése esetén. (XIII. 431.)

Next

/
Thumbnails
Contents