Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

62 — Lehetetlenülés. — Ez még akkor sem szolgálhat alapul az ügylet megtámadására, ha az egyik szerződő fél ügyvéd, a másik pedig csekély műveltségű és értelmiségű egyén — az adott esetben cselédleány, aki erőszakos közösülés miatt támaszt kártérítési követelést az ügyvéd ellen, —• mert az ügyvéd ebben az esetben ügyletkötő félként, nem pedig a más fél érdekeit képviselő tanácsadó szerepében állott szemben a másik féllel s igy nem tartozott azt jogai felől felvilágosítani. (XIII. 152.) Magában véve abból sem lehet megtévesztésre következtetni, hogy az egyik fél megbízottja a másik féllel az utóbbi ügyvédjének közben jötte nélkül tárgyalt és kötött megállapodást, különösen, ha az ügyvéd nélkül tárgyaló fél nem olyan alacsony értelmiségű, hogy a maga érdekeit felismerni ne tudta volna. (C. VI. 4217—1936.) A megtévesztés hatásáról a házasság érvényességére alább, A házasság érvénytelenítése cim alatt lesz szó. 9. Lehetetlenülés. A proletárdiktatúra idejében esedékessé vált teljesítés tekintetében a proletárdiktatúra intézkedései olyan gátló oknak tekintendők, amely a késedelmet menthetővé teszi. (XIII. 32.) Ha a követelés mennyisége tekintetében a felek feltétlenül alávetették is magukat harmadik személy döntésének, ez a megállapodás érvényét veszti, ha a döntésre feljogosított harmadik személy utólag — pl. amiatt, mert az egyik féllel feszült viszonyba kerül — elfogulttá és ezzel a kikötött szolgáltatás összegének a méltányosság és jog szerint megállapítására alkalmatlanná válik. (XIII. 151.) Ha az a szolgáltatás, amelyre az egyik fél a kétoldalú szerződés alapján kötelezve van, a másik fél hibájából válik tartósan lehetetlenné, ennek a hátrányait, — amik közé a lehetetlenné vált szolgáltatás ellenértékének megtérítése is tartozhatok, — a másaik félnek kell viselnie. (C. V. 1319—1938.) Nem lehet szó lehetetlenülésről azon az alapon, hogy a pénzszolgáltatásra kötelezett fél a teljesítéshez szükséges pénzt nem tudja megszerezni. Jogszabály ugyanis, hogy aki pénzbeli szolgáltatásra vagy olyan szolgáltatásra kötelezi magát, amely az ő részéről költekezést tesz szükségessé, föltétlenül felelős a fizető képességéért. (C. V. 3968—1938.) A gazdasági lehetetlenülés körében állandósult birói gyakorlat, hogy a gazdasági viszonyokban beállott változás csak akkor szolgáltat megfelelő alapot a szerződés hatálytalanítására, ha a felek egyike a jóhiszeműséggel és méltányossággal ellentétben, nem várt aránytalan nyereségre tett szert, a másik pedig ugyanilyen veszteséget szenvedett. Ilyen nem várt, veszteségről nem lehet szó, ha a fél veszteségét olyan körülmény okozta, amelynek a le-