Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)
60 — Tévedés. Megtévesztés. —. átment, az alacsonyabb műveltségű fél sem támadhatja meg az ügyleti nyilatkozatát. Ilyen, a köztudatban élő jogszabálynak tekintette a Kúria azt, hogy, aki erőszakos cselekedetével —• így erőszakos közösüléssel — másnak személyi vagy vagyoni értékeit sérti, erkölcsi és anyagi elégtételt köteles adni. (XIII. 152.) A jövőben beálló, illetőleg a jövőre várt valamely körülményre vonatkozó feltevés téves voltának az ügylet érvényességére gyakorolt hatása tekintetében jogszabály, hogy a szerződés hatályát veszti és ennélfogva attól bármelyik fél visszaléphet, ha a mindkét fél által ismert lényeges feltevés,amely nélkül a felek az ügyletet meg sem kötötték volna, utóbb meghiúsult, illetve tévesnek bizonyult. (XI. 868.) Ezen az alapon jogosnak fogadta el a Kúria a társulási szerződéstől való visszalépést, amikor a szerződés arra volt alapítva, hogy a közös haszonra és veszteségre kivitelezni szándékolt vállalati munka elvégzéséhez szükséges, de az egyik félnél hiányzó személyi előfeltételt — az iparengedélyt — a másik fél pótolja, ugyanő a vele társuló félnek anyagi támogatására is képes lesz és mind a két feltevés utóbb tévesnek bizonyult. (XI. 868.) Nem talált jogos okot a Kúria a nyugdíjigényről csekélyebb összegű végkielégítés ellenében történt lemondásnak téves föltevés cimén megtámadására, amikor a lemondó fél — állítása szerint — azért kötötte meg az ügyletet, mert a munkaadója teljesitőképességét elveszettnek s anyagi fennmaradását kétségesnek tartotta, azonban közönséges gondosság mellett meggyőződést szerezhetett volna arról, hogy a munkaadó intézet válsága már elhárult. (XI. 435.) A szülők után várható örökségről való lemondást sem mondta ki érvénytelennek a Kúria azon a címen, hogy a lemondó fél nem gondolhatott a szülei vagyonának a jövőben beálló jelentékeny gyarapodására, minthogy a szülők vagyonszerzése olyan eshetőség volt, mellyel a szerződés megkötésekor1 számolni kellett és lehetett (XI. 929.) Ugyanígy a nőtartásdíj tekintetében kötött egyességet sem lehet megtámadni azon a címen, hogy a feleknek az egyességkötéskor szem előtt tartott vagyoni és jövedelmi helyzete megváltozott, mert a jövőbeli helyzet mikénti alakulása az ügyletkötésnek' nem lényeges alkateleme. (XIII. 223.) A tévedés hatása alatt kötött ügylet a megtámadás folytán hatályát veszti, eredetileg érvénytelenné válik s az ilyen szerződésből további jogokat nem, lehet származtatni, hanem csak az előző állapot helyreállításának és esetleg kártérítésnek lehet helye. (XI. 1002.) A tévedés miatt eredetileg érvénytelen adásvételi szerződés nem teljesítése miatt kárkövetelést sem lehet jogosan támasztani. (XI. 976.) A tévedés miatt megtámadott megállapodás érvénytelenségén nem változtat az, hogy a tévedő fél a megállapodásból folyó tartozásának fedezetére váltókat adott éS; azokat ujítgatta, ha ezt is még tévedésbenléte alatt tette. (XII. 151.)
