Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

58 — Tévedés. Megtévesztés. — ségekre és a külföldi pénz átszámítási kulcsára vonatkozó tévedését felismerhette. (XII. 151.) A jognyilatkozatát megtámadó fél nem hivatkozhatok tévedésre, ha tévedését olyan ténykörülményre vonatkoztatja, amelynek mibenlétéről a saját ügyében mindenkitől elvárható gondosság kifejtése mellett megfelelő tájékozást szerezhetett, de azt elmulasztotta, vagyis, ha a tévedése nem menthető. (XI. 435.) Nem találta menthetőnek a Kúria a fán függő almatermést megvevő gyümölcskereskedőnek a termésbecslésre vonatkozó tévedését, minthogy élethivatásánál fogva jártasnak kellett lennie a várható termés előzetes megbecslése terén. (X. 965.) Nem menthető a pénzintézet jogi osztályán alkalmazott és nyugdíjigényéről a nyugdíj valorizációs törvény megalkotása előtt csekélyebb összegű végkielégítés ellenében lemondott ügyvédnek az a tévedése, hogy a bíróságoknak már kialakult nyugdíj valorizációs gyakorlatáról nem szerzett tudomást, holott a lemondást megelőző időben éppen az ő munkaadóját is kötelezték már felértékelt nyugdíj fizetésére, továbbá, hogy a munkaadójának teljesítőképességét elveszettnek s anyagi fennmaradását kétségesnek tartotta, holott közönséges gondosság mellet már a lemondás előtt meggyőződést szerezhetett volna arról, hogy a munkaadó intézet a hitelezőivel egyességet kötött és ezzel a válságát elhárította. (XI, 435.) Nem támadhatja meg a végrendelet kihirdetésénél és annak a hagyatéki tárgyaláson történt felolvasásánál jelen volt örökös az osztályos egyességet azon a címen, hogy nem ismerte a végrendelet egész tartalmát és így különösen az arra vezetett záradék hiányosságát, mert annak a megismerése módjában állott és így tévedése nem menthető. (XI. 517.) Nem támadhatja meg a 20 évi házasság után férjétől elváló nő a nő tartásdíj tekintetében kötött egyességet a férje vagyoni viszonyaira vonatkozó tévedése címén, mert a húsz éves házassági együttélésből folyóan ismernie kell a férje vagyoni helyzetét és, ha ebben a tekintetben hiányos is lett volna az ismerete, módjában állott megfelelő tájékozódást szerezni. A felmerült esetben a Kúria figyelembe vette azt is, hogy a férj kész volt a vagyoni helyzetét feltüntető adatok feltárására és nem merült fel adat arra, hogy ezek feltárásánál a feleségót megtévesztette, továbbá figyelembe vette, hogy a férj korábban egyszer már önként emelte fel a tartásdíjat azért, mert érezte, hogy a feleségét félrevezette, ez pedig már magában is megadta az alapot arra, hogy a feleség a férjének vagyoni helyzete után kutasson és ennek eredményére tekintettel kösse meg a szerződést. (XI. 1002.) Ha az ügyletkötő fél tévedését a saját megbizottainak mulasztása vagy gondatlan eljárása okozta, — így az adott esetben az, hogy a telekkönyv megtekintésekor az abba bejegyzett tulajdoni korlátozásokat nem észlelték és a megbízójukkal nem közölték, — ez a megbízó rovására esik s ezért sem a jogügylet feltétlenné válá-