Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

50 — Uzsorás és kizsákmányoló ügylet. — történhetett, valósággal az éhenhalástól való megmentése végett volt szüksége. (C. IV. 1635/1938.) Az ügyletkötő fél értelmi gyengeségére és tapasztalatlanságára mutató körülményt látott a Kúria abban, hogy évi 2319 pengőt jövedelmező ingatlanainak a kezeléséért évi 4500 P fizetésére kötelezte magát, holott a kezelés lényeges részét nem is az végezte, akivel szemben a kötelezettségvállalás történt. (XIII. 489.) A tapasztalatlanság kihasználásában álló kizsákmányolást nem találta megálapíthatónak a Kúria a főpincér kárára, aki a szolgálati szerződésében arra kötelezte magát, hogy a borravaló jövedelmének egy résziét átengedi a munkaadójának, egyes szokásos főpincéri kötelezettségek — mint: leltári hiányokért való felelősség, gyujtóbeszerzés, hírlapokra előfizetés — megváltása fejében. A tapasztalatlanság kihasználásáról azért nem lehetett szó mert a főpincér, mint a szakmában már előzően is szolgálatot teljesített munkavállaló, ismerte a kávéházi iparban meghonosodott szokásokat és számot vethetett a főpincéri állás előnyei mellett annak terheivel is. (XIII. 388.) Az a körülmény, hogy a fél az ügylet megkötése idején még csak 26 éves volt, magában véve nem szükségkép enged következtetést arra, hogy abban az üzletkörben, melyre a szerződés vonatkozott, vagy általában az üzleti életben tapasztalatlan volt. Köztudomású ugyanis, hogy a kereskedelmi élethivatásban foglalkozó egyének ebben az életkorban már rendszerint megszerzik azokat a gyakorlati ismereteket, melyek a hasonló ügyletek jelentőségének, következményeinek megértéséhez, mérlegeléséhez szükségesek. (XIII. 579.) Az ügyletkötő félnek a másik fél nyomasztó helyzetéről puszta tudomása egymagában nem szolgálhat a szerződés érvénytelenítésnek alapjául, hanem csak akkor, ha az a kényszerhelyzetet kihasználva, a maga részére aránytalan előny szerzése végett kötötte meg az ügyletet. (X. 861., XIII. 579.) A baleseti kártérítés felől kötött kedvezőtlen egyesség esetében a Kúria azt, hogy a kötelezett fél a másik fél megszorult helyzetét kihasználva, birta rá azt az egyesség megkötésére, abból állapította meg, hogy a sérült szorult helyzetét már az általa beadott kérvényből is ismernie kellett a másik félnek, de az egyébként is könnyen felismerhető volt, továbbá, hogy a kötelezett felet — egy villamos vasút — társaságot — tárgyi felelősség terhelte és még ha — mind a két fél terhére eső hiba megállapítása esetében — kármegosztás alkalmaztatott volna is, akkor is iaz egyességben kikötött szolgáltatásokat tetemesen meghaladó összegű kártérítéssel tartozott volna, mindezt pedig a vasut-vállalat igazgatóságának és az egyességkötést megelőző tárgyalásokat folytató megbízottjának tudnia kellett. (XII. 472.) A IV. 1635/1938. sz. határozat azon az alapon állapította meg a szorult helyzet kihasználását, hogy az egyességet kötött felek közül az egyiknek a szorult helyzetét a má-