Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— A tiltott ügylet joghatásai. — 45 fedezetnyujtás módjaként sem a biztosítási végrehajtás elrendelte­tésében, sem annak f oganatosí itatásában joghatályosan meg nem állapodhatnak, — úgy a bíróság által elrendelt és foganatosított biztosítási végrehajtás útján szerzett, de a per megszűnte folytán önmagától hatályát vesztett zálogjog további fenntartása sem tar­tozhatik a felek rendelkezési körébe. Az ily megegyezés, — ha létre is jönne—, jogi hatásában sem a megszűnt zálogjog feléleszté­sét, sem a régi zálogjognak új rangsorú zálogjoggá történő átala­kítását nem eredményezheti. (C. Pk. V. 459—1938.) Részben tiltott ügyletek kötésével, részben más, szintén tör­vényileg tiltott ténykedésekkel valósul meg a tisztességtelen ver­seny. Az erre vonatkozó határozatok — amelyeknek tüzetes ismer­tetését a Hiteljogi döntvénytár fogja nyújtani — a következők: X. 953.', XI. 67., 222., 298., 337., 338., 392., 430., 431., 528., 529., 564., 747., 768., 810., 851., 916., 936., 960., XII. 47., 110., 132., 153., 177., 245., 270., 271., 304., 313., 377., 464., 465., 466., 493., 517., 518., 559., 573., 596., 612., 635., 897., 921., 943., 975., 1001., 1002., 1024., XIIL 45., 67., 147., 170., 195., 196., 216., 236., 286., 307., 358., 402., 443., 464., 485., 517., 627. 2. A tiltott ügylet joghatásai. A jó erkölcsbe vagy törvényes tilalomba ütköző kikötés sem­mis és az azon alapuló fizetés teljes összegében visszakövetelhető (X. 825., XI. 751., XII. 947.), illetőleg az előző állapot állítandó helyre. (C. III. 1313—1937.) Semmis az a jogügylet is, amely mind a két fél részéről a jó erkölcsökbe ütközik. Ilyen esetben a bíróság az eset körülményei szerint, a méltányosságnak és az erkölcsi szempontoknak szem előtt tartásával határoz arról, hogy a segélynyújtást az előbbi állapot helyreállításához megadja-e, vagy azt megtagadja (XII. 291.) és, hogy az előbbi állapot visszaállítása mi módon történjék. (XIIL 132.) A Kúria olyan esetben, amikor a nős férfi a vele tiltott sze­relmi viszonyt folytató nőnek ajándékozta annak az ingatlannak a nevén állott felerészét, amelynek másik felerésze a felesége tulaj­donában volt, az ajándékozás alapján a tulajdonjog be is kebelez­tetett, de a birtokbaadás nem történt meg, azt követően pedig a házastársak a házassági életközösséget visszaállították, az előző te­lekkönyvi állapot visszaállítását elrendelendőnek találta azzal az indokolással, hogy az erkölcstelen viszonyra tekintettel megajándé-* kozott nő és az ajándékozó törvényes házastársa között az ajándé­kozással létrejött tulajdonközösség fenntartása ellenkeznék az er­kölcsi felfogással. (XII. 291.) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a jogügylet nem ütkö­zik-e a törvénybe és a jó erkölcsökbe. (X. 825., XII. 617., C. IIL 1313—1937., C. I. 3978—1938.) A tiltott ügylet semmisségét tehát hivatalból figyelembe kell venni akkor is, ha a felek a semmiségre vagy annak okára a perben nem is hivatkoztak (C. I. 3978—1938.),

Next

/
Thumbnails
Contents