Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Általános határozatok. — 19 tosító társasággal kötött új biztosítási szerződést, noha ebből reá különös anyagi előny nem származott és így saját érdeke ezt az újabb biztosítást meg nem követelte. (XIII. 405.) Nem minősítette a joggal való visszaélésnek a Kúria annak a jelzálogos hitelezőnek az eljárását, aki a megszerzett végrehajtási joga alapján az árverés elrendelését kérte ás az elrendelt árverést foganatosíttatta olyan iesetben, amikor a végrehajtást szenvedő gazdaadós az őt ért elemi kár okából a 6.300/1932. M. E. sz. rendelet 20. 5-a alapján, a telekkönyvi hatóságnál az árverés elrendelésének mellőzését, vagy a már elrendelt árverés hatályon kívül helyezését kérhette volna, de ezt akár mulasztásból, akár azért nem tette, mert a jogszabályt nem ismerte. Ilyen esetben ugyanis a jelzálogos hitelező jogának a korlátozása csak a telekkönyvi hatóság rendelkezésével áll be, ennek a rendelkezésnek megtételéig a kielégítéshez való jog érintetlenül marad, függetlenül attól, hogy a gazdaadós szenvedett-e elemi kárt és arról a hitelező tudott-e. (XIII. 72.) Nem joggal való visszaélés az sem, ha az ingatlan árverési vevője röviddel a telepítési törvény (1936:XXVII. tc.) életbelépése előtt, — amikor annak rendelkezéseiről már tudomást szerezhetett —, a megvett ingatlant másnak eladta és ezzel megakadályozta, hogy a volt tulajdonos az ingatlant az említett törvény életbelépése után, annak 6. §-a alapján visszaszerezhesse. A törvény életbelépése után előállható ez a megszerzési lehetőség ugyanis nem jelentett a volt tulajdonos számára már a törvény életbelépése előtt olyan igényt, amelyre tekintettel a vevő korlátozva lett volna az ingatlannak az akkor fennállott jogszabályok érelmében szabad elidegenítésében, még akkor sem, ha az elidegenítéssel épen a törvény életbelépését kívánta volna megelőzni. (XIII. 72.) A részvénytársaság közgyűlési határozatának megtámadását nem lehet pusztán azon az alapon a joggal való visszaélésnek tekinteni, hogy a keresettel fellépő részvényesnek csak egy részvénye van és ezt a részvényt is közvetlenül a közgyűlés előtt szerezte meg, hanem szükséges ehhez annak a kimutatása is, hogy a támadás a társaságétői eltérő, merőben egyéni célokat szolgál. (XI. 572.) A szolgálati jogviszony körében nem minősíthető a /elmondási joggal való visszaélésnek és a munkavállaló jogai kijátszásának, ha a munkaadó a határozatlan tartamú szolgálati szerződést szabályszerűen felmondja, a felmondási határidő lejárta után azonban a munkavállalót annak hozzájárulásával kisebb illetménnyel tovább alkalmazza és ezzel a szolgálati viszonyt határozatlan időre meghosszabbítja. Nem visszaélés a munkaadót megillető felmondási joggal az sem, ha ő a szolgálati viszonyt utóbb — de nem jogkijátszó célzatra mutató rövid időn belül — ismét felmondja, ennek a felmondási időnek lejárta után pedig a munkavállalót a szolgálatban kedvezőtlenebb feltételekkel — így újabb javadalomcsökkenéssel és határozott időre — megtartja. Ezekben az esetek2*