Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

138 — A házasság felbontása. célozta, vagy amelyhez valamely életbevágóan fontos érdeke fűződött. Az azonban, hogy meggyőződést kivánt szerezni arról, vájjon „dolgai rendben vannak-e és gyermekei részére milyen fekhely áll rendelkezésre" ilyen oknak nem tekinthető. (C. III. 405—1939.) Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a jogosan megkezdett különélésre is sikeresen lehet bontóokként hivatkozni, ha a különélés utóbb jogosulatlanná válik, pl. azért mert a másik fél békéltetőleg közeledett s ezt a közeledést a jogosan különélő fél kellő indok nélkül elutasította. (C. III. 5168—1937., 194—1939.) Viszont a jogosulatlan elhagyás is jogossá válhat, ha közben a másik házastárs pl. durván megsérti az elhagyó felet. (XII. 325.) Az életközösséget jogos indok nélkül megszákitó házastárs sikertelen békitő közeledése jogossá teszi ugyan a különélést s az elhagyott házastárssal szemben megállapítja a Ht. 80 §. a) pontja alá eső bontóokot, ez az eset azonban nem állhat be akkor, ha az elhagyó fél a szülőkkel közös és megegyezésen alapuló lakását hagyta ott jogos indok nélkül és a békítő közeledés kapcsán azt kivánja, hogy házastársa őt külön lakásába kövesse. Ehhez a kívánsághoz ilyen esetben az elhagyó félnek nincsen joga. (C. III. 1636—1936.), mert az állandó gyakorlat szerint, ha a házastársak megegyeztek abban, hogy a szülőkkel közösen laknak, ez a közös lakás csak akkor szüntethető meg egyoldalúan, ha arra fontos ok van, vagy ha az együttlakást a szülők jogellenes magatartása lehetetlenné teszi. (XII. 1060., XIII. 98., C. III. 1373—1937., 3344—1938.), viszont ha a távozni kivánó félnek komoly jogos oka van és házastársa nem teljesíti más lakásba való költözésre irányuló kívánságát, ez szintén bontóokul szolgálhat. (C. III. 2837—1938.) Annak nincs sem jogi, sem erkölcsi szempontból akadálya, hogy a házasfelek az életközösségnek idegen országban vagy akár más világrészben való folytatásában megállapodhassanak. Az ily megállapodásnak alapos indok nélküli megszegése alkalmas lehet a különélésben való vétkesség és ez alapon a szándékos és súlyos házastársi kötelességsértés megállapítására. Ehhez azonban szükséges, hogy a férj megteremtse a lehetőséget ahhoz, hogy felesége kiutazhassák hozzá. Nem elegendő a beutazási engedély megküldése, hanem arról is gondoskodni kell, hogy a feleség és a gyermekek utazási költségei is rendelkezésre álljanak. (X. 872.) Az állandóan követett birói gyakorlat értelmében a házassági együttélést jogosan megszakító házasfél sem hozhatja fel sikeresen bontó okul a H. T. 80 §-ának a) pontjára alapított keresetének (viszontkeresetének), megalapozására a távozásával beállott különélést, mert ilyen esetben a különélés a másik fél által tanúsított vétkes magatartás következménye lévén- bontóok alapjául csak az a cselekmény szolgálhat, amely az elhagyásnak és az ennek folytán beállott különélésnek közvetlen oka volt. (XI. 600., XII. 824., C. III. 2315—1936., 5102—1938.)