Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

114 — A házasság felbontása. — tettleges bántalmazást, amelyet a férj feleségével szemben annak a női tisztességet és szeméremérzetet súlyosan sértő magatartása miatt követett el (C. III. 807—1938.), a meggyalázó kifejezéseket, amelyeket a hűtlenségen kapott feleséggel szemben használt az alacsonyabb műveltségű férj s amit a feleség viszonzott is. (XIII. 394.) Nem találta a Kúria elegendő oknak a tettlegesség menthetőségének megállapítására azt a körülményt, hogy a bántalmazó házastárs előzetesen vacsoraközben bort is fogyasztott. (C . III. 2242—1938.) A különélésnek a vétkes cselekmény beszámíthatóságára nincsen olyan értelemben vett hatása, hogy az a cselekményt enyhébb beszámítás alá esővé tenné. Sőt a szóbeli gyalázkodások, amelyeket az együttélés alatt legtöbbször a rossz házasélet izgalmai váltanak ki, súlyosabb elbírálás alá esnek a különélés alatt, amikor ez az izgalmi állapot már megszűnt. (XII. 1037.) A félelem és az elkeseredés a menthetőség szempontjából csak akkor jöhetnek figyelembe, ha az elkövetett cselekménnyel okozati összefüggésbe hozhatók. Az együttlakás megszűnésével a félelem és elkeseredés közvetlen hatása alól felszabadult házastárs vétkes cselekményét nem találta menthetőnek a Kúria. (XI. 374.) A bontóokok elbírálásánál nem közömbösek, tehát vizsgálandók és bíróilag értékelendők az előzmények is. (C. III. 5817—1936.) Elsősorban ugyan a bontoókok tényálladékának megállapítása végett felhozott tényeket kell vizsgálni, de ezen felül ki kell terjednie a bírói mérlegelésnek a felek összes életviszonyaira is, a melyek, nél a támogató bontóoknak is jelentősége van, mert sokszor ezek vezethetnek az önálló bontóok alapjául érvényesített cselekmények megállapítására s így egyenrangú, sőt túlnyomó súlyú tényezői lehetnek a házasság felbontásának. (XII. 56.) Jelentőséggel bir ez abból a szempontból is, hogy a fél maga miként értékelte az ellene elkövetett vétkes cselekményeket s ha az előzően elkövetett hasonló jellegű cselekményeket saját lelkisége és egyénisége szempontjából nem tekintette olyan súlyosaknak, hogy azok miatt a házassági együttélést folytatni ne tudná, a később megismételt ugyanilyen jelentőségű cselekmények megállapításának mellőzését a Kúria nem találta jogszabálysértőnek. (XIII. 35.) Bontóokot hivatalból megállapítani nem lehet. Csak a különleges meghatalmazással ellátott perbeli képviselők által, kifejezetten bontóokul érvényesített tények vehetők figyelembe s nem a peres felek személyes meghallgatása során felhozott cselekmények. (X. 845., XII. 1059.) A 4. számú elvi határozatot a Pp. életbelépte után is érvényben állónak tekinti a Kúria s ennek folytán a keresetnek helyet adó ítéletben bontóokul el nem fogadott azok a tények, amelyek miatt a fél az ítéletet nem támadta meg jogorvoslattal, a felülvizsgálati eljárás során már nem érvényesíthetők. A Kúria ezt a szabályt ugyan-