Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

102 — Eljegyzés. — az áltaíános magánjog szabályai szerint azért a kárért lehet felelősségre vonni, amelyet a házassági ígéretével kapcsolatos egyéb jogtalan cselekményeivel és mulasztásával okozott (XI. 253., C. III. 2321/1938.) Ez az általános magánjogi felelősség azonban már önálló kártérítési jogalap, amely a jogellenes cselekményen, vagy mulasztáson nyugszik, amely tehát megállhat akkor is, ha eljegyzés egyáltalában nem volt. (C. III. 996/1938.) Ilyen, az általános magánjogi szabályokon alapuló felelősséget megállapító jogellenes magatartásnak tekintette a Kúria a vőlegénynek azt az eljárását, hogy jegyességének ideje alatt másnak udvarolt s bár jegyestársával szemben végig, mint vőlegény viselkedett, mégis a másik leányt vette feleségül. (C. III. 427/1938.) Természetesen szükséges, hogy a károsult fél az eljegyzés alaptalan felbontásán kívül bizonyítsa az okozati összefüggést a kár felmerülése és jegyestársának jogtalan magatartása között (C. Hl. 3830/1936.) A jegyesség alaptalan felbontásából származó idegbaj is csak akkor szolgálhat az általános magánjogi szabályokon alapuló kártérítés alapjául, ha a jegyesség felbontásához valamely jogellenes cselekmény kapcsolódik, pl. ha a felbontás durva becsületsértéssel, vagy rágalmazással történt s a jegyestárs betegségét erre lehet visszavezetni. Egymagában az a körülmény, hogy a szakítást bejelentő levél kíméletlenül közli, hogy jegyestársa ne számítson rá, önmagában véve nem olyan jogellenes eljárás, amely kártérítésre adna alapot. (C. III. 2321/1938.) Kártérítést vonhat maga után az alaptalanul szakító jegyesnek az a magatartása, hogy jegyestársát a kereső foglalkozástól eltiltotta, vagy kereső foglalkozásban való elhelyezkedésétől viszszatartotta, komoly udvar ló ját elriasztotta. Ehhez azonban bizonyítani kell, hogy a jegyestársnak biztos elhelyezkedési alkalma volt, illetve, hogy komoly kérő jelentkezett. (C. III. 996/1938.) Egymagában az a körülmény, hogy a jegyestársat házasságon kívül született gyermekének természetes apja a mással történt eljegyzése előtt feleségül akarta venni, még nem szolgálhat okul a jegyessel szemben kártérítésre, ha nincsen igazolva, hogy a házassági szándék már annyira előrehaladott volt, hogy a házasságkötést egyenesen a jegyestárs akadályozta meg. (C. III. 1822/1936.) Megállapította a Kúria az alaptalanul visszalépő jegyestárs kártérítési felelősségét az általános magánjogi szabályok alapján azért a tényért, hogy menyasszonyával, — aki mint hadirokkant gyermeke, a tanítónőképezde első évfolyamán ingyenes állami helyen, intézeti ellátásban részesült —, abbahagyatta tanulmányait. (XI. 253.) Az általános magánjogi szabályokon alapuló kártérítés menynyiségének megállapításánál a Kúria a kóros ideg és kedélyállapot szanatóriumi ápolási költségeméi a betegség természetét és a károsult társadalmi helyzetét tekintette irányadóul a tekintetben,