Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

96 — Szabadalom. Védjegy. — Az árunem megjelölésére általánosan szokásos kifejezéseket és az áru minőségét vagy előállítási módját jelző szavakat az 1890 : II. t.-c. 3. §. 3. pontja és az 1895 : XLI. t.-c. 1. §-a a lajstromozásból kizárja, mert a forgalom fontos érdeke, hogy az áru minőségének a megjelölésére szolgáló kifejezésekre kizárólagos jogot senki se szerezhessen. A törvény határozott tilalmával szemben az áru minőségét jelző kifejezést az előző használat sem teheti oltalomképessé. A „diétás szalámi" szóvédjegy előző használat esetén sem jegyezhető tehát be. (XI. 1030.) Az 1895:XLI. tc. 1. §-a a belajstromozásból kizárja az olyan szavakat, amelyek kizárólag az áru rendeltetését, vagy minőségét jelzik. Ennek a tilalomnak az az oka, hogy míg egyrészt a minőségjelző szavak nem bírnak megkülönböztető erővel arranézve, hogy az áru kitől származik, másrészt az olyan szavak, amelyekre minden vállalkozónak szüksége lehet, a közhasználatból el nem vonhatók és azokra a mások szabad használatát kizáró jogot nem lehet szerezni. Az idézett §. azonban csak azokat a jelzőket zárja ki a lajstromozásból, amelyek az, illető áru közelebbi megjelölésére a forgalmi körökben szükségesek és amely jelzők használatára minden termelő igényt tarthat akkor, ha árújának a minőségjelző szavaknak megfelelő minőséget képes adni. Ilyen jelzőknek nem lehet azonban tekinteni — különösen a gyógyszeráruk körében — azokat az önkényes szóképzéseket, amelyek a védjegytulajdonos alkotó szellemi tevékenységeként jelentkeznek és amelyek a nyelvtan szabályainak esetleg meg sem felelő olyan új szóval jelzik a gyártmányt, amely az áru minőségére vagy rendeltetésére szánt némi utalást tartalmaz ugyan, de amelyben a tőszó csak általánosságban jelzi az áru faját, de maga az összetett szó új fogalom jelzésére szolgál. így megengedte a Kúria a neobromin szóvédjegy belajstromozását. (XIII. 285.) Ki van zárva a belajstromozásból az olyan védjegy, amely a valóságnak meg nem felelő, a fogyasztóközönség megtévesztésére alkalmas adatot tartalmaz. (1890 : II. t.-c. 3. §. 4. pontja) A védjegyben a patent szó arra utal, hogy az árú szabadalmazva van, illetőleg szabadalmazott eljárás szerint készül; nem alkalmazható tehát ez a védjegy olyan árura, amelyik szabadalmazva nincsen. (XII. 490.) Az üzletátruházó egyén nevét a cég és az e névvel védj egyezett áruk átvevője abban az esetben használhatja szóvédjegyként tovább, ha az üzletátruházótól arra engedélyt nyert. (XIII. 563.) Nem lehet megtagadni a védjegy bejegyzését egyedül azért,, mert az idegennyelvű szavakból áll. A tisztességtelen versenyről szóló törvény sem tiltja az idegennyelvű felírást belföldön készült árura sem, sőt kiemeli a törvény, hogy ez a körülmény egymagában még nem elegendő a tisztességtelen verseny megállapítására; ha pedig a védjegytulajdonos a védjegy alkalmazásával a versenytörvény rendelkezéseinek figyelmen kivül hagyásával visszaélne, a a védjegy belajstromozása a megtorlást nem zárja ki. (XII. 174.)