Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Szerzői jog. — 85 nyilvánossággal, — de már ahhoz, hogy a művészi teljesítményéről jo­gosan készült és forgalombahelyezett gramofonlemez (film) nyilvános előadásra vagy rádió útján való közlésre felhasználtassék, a bele­egyezése meg nem kívántatik. Miként az előadó művész személyes nyilvános előadásáról, úgy a rádió útján közvetített s a hangszóró­ról elhangzó személyes előadásáról készült gramofon (film) felvétel sem többszörösíthető s helyezhető forgalomba az ő engedélye nélkül (IX. 595.). Plágium útján elkövetett szerzői jogbitorlást nem lehet meg­állapítani, ha két zenemű között van ugyan egyes részek alapmotí­vumaiban, néhány ütem melódiájának vonalában bizonyos hasonla­tosság, de a melódiáknak ütemenkint és hangonkint való elemzésé­ből kitűnik, hogy a, két kompozíciónak külön egyéni jellege van 3 a kérdéses ütemek harmóniai feldolgozása is eltér egymástól. (C. I. 6128—1933.). Ha a fümmünék valamely része, például a filmhez felhasznált egyes zenemű bitorlást foglal magában, — így akkor is, ha a bitor­lás plágium alakjában jött létre, — a film idevonatkozó részének a forgalombahelyezése is jogosulatlan; ha pedig valaki a forgalomba­helyezett filmet megszerzi és a filmmel együtt annak bitorlást ma­gában foglaló részét is terjeszti, az ta Szjt. 22. §-a értelmében fele­lős. Mind a film forgalombahelyezője, mind pedig a már forgalomba helyezett film terjesztője a Szjt. 18. §-a szerint felelős a saját gaz­dagodása erejéig a sértettnek akkor is, ha őt magát sem szándékos­ság, sem gondatlanság nem terheli (C. I. 6128—1933.). Ugyanez a korlátozott felelősség terheli azt a fümvállalatot, amely a filmet forgalombahozatal céljára a forgalomban szokásos módon szerezte meg, abban az esetben is, amikor az a vállalat, amely a filmet és az ezzel mechanikai úton összekötött gramofonlemezt készítette, a lemezre felvett zenemű szerzőjének nem a valóságos szerzőt ,hanem egy más személyt tüntetett fel és a film ekként került forgalomba, anélkül, hogy az azt forgalombahozó filmvállalat erről a körülmény­ről tudott volna (C. I. 343—1933.). A mozgófényké'pészeti mű létrehozásában különböző tevékeny­séggel közreműködők szerzői jogának az átszállása tekintetében ki­mondta a Kúria, hogy azoknak szerzői joga, akik a mozgófényképé­szeti mű létrehozásán közreműködnek (a feliratokat szerkesztő dra­maturg, a fényképész, a rendező, stb.), a filmvállalatra száll már annak a szerződésnek folyományakép, amellyel kötelezettséget vállal­tak a mű előállítása iránt, s csupán a mozgófényképészeti műhöz fel­használt írói és zenei művek szerzőinek szerzői joga száll a Szjt. 74. §-ára való tekintettel csak átruházás folytán, az átruházás korlátai között a vállalkozóra (IX. 37.). Az olyan film, amely a berni egyezményben részes államok valamelyikének a területén — így például Németországban — jelent meg először, az 1922. évi Xm. t. c-be iktatott berni egyezmény 4.

Next

/
Thumbnails
Contents