Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

80 — Szerzői jog. — zönség az előadások hirdetéseiből látta, hogy a filmdráma Amerikában készült, a két évvel korábban előadott azonos című színmű pedig magyar szerző alkotása volt és itt az országban sem tett számottevő jelentőségre szert (IX. 208.). Az író szerzői jogát sérti az ő versének engedély nélkül hímzés céljára előnyomott falvédő vásznakon történő többszörösítése, forgalomba hozása és forgalomban tartása is. Nincs jelentősége annak, hogy az ekként előnyomott versszöveg az 1914 :XTV. t. c-ben meghatározott sajtótermék-e s ehhez képest a vásznon rajta kellett-e lennie a többszörösítő tulajdonos nevének (IX. 434.), Az eredeti mű szerzője az ő művét jogosulatlanul utánképző (plagizáló) mű további felhasználói, átdolgozói ellen is felléphet. Ahhoz, hogy a szerzői jogi igényeit ezek ellen érvényesíthesse, nincs szükség az első plágiumot elkövetőnek a perbenállására (IX. 265.). A szerzői jogot sértő — így a más műből átvett részeket tartalmazó — mű nyilvános előadása pedig akkor is kártérítési alapul szolgálhat, ha az előadás eszközlője az átvételről nem tudott (C. 4800— 1935.). A Szjt. 2. §-a alá vonható gyűjteményes mű abban az esetben részesül szerzői jogi védelemben, ha a más művekből átvett anyag összeválogatásában és elrendezésében önálló eredeti szellemi alkotás nyilvánul meg. Ezen az alapon megállapította a Kúria a vasúti menetrendi és díjszabási művekből kiválogatott adatok összeállítását tartalmazó fali naptár szerkesztőjének szerzői jogát. (C. L 136—1933.). A gyűjteményes mű szerkesztője (kiadója) az egyes dolgozatok szerzőjével szemben csak arra szerez jogot, hogy a neki szolgáltatott dolgozatokat a gyűjteményes műben megjelentesse, egyébként azonban az egyes dolgozatokra annak szerzője — ellenkező megállapodás hiányában — megtartja szerzői jogát s jogosítva van a dolgozatot akár külön, akár összes munkáiban megjelentetni. Ha azonban a szerkesztő (kiadó) a dolgozatokat olyan gyűjteményes mű részére szerezte meg, amely — mint a vasúti menetrendkönyv — időközönként az időközi változások folytán újabb kiadásokban szokott megjelenni, akkor a dolgozatok a gyűjteményes műnek nem csak a legközelebbi, hanem további kiadásai számára is átengedettnek tekintendők (IX. 37.). A képzőművészeti alkotások nyilvános kiállítását — amenynyiben nem a Szjt. 62. §-ának 1. pontja szerint a szerző engedélye nélkül is jogosultan előállítható egyes ingyenes másolatokról van szó — egyébként a törvény nem tiltja, ha csak a kiállítás nem tekintendő egyúttal a mű közzétételének is, mert ehhez a Szjt. 60. §-a szerint a szerző beleegyezése szükséges. Közzététel alatt a mű nyilvánosságra hozatalát, első közlését kell érteni; a nyilvános kiállítás tehát csak akkor egyúttal közzététel is, ha ezzel történt a mű. nyilvánosságra hozatala (X. 391.).