Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

72 — Cselekvőképesség. Törvényes képviselet. — folytathatja azokat a pereket, amelyekre nézve a tömeggondnok a perbelépést megtagadja (IX. 1085.). A 754. számú elvi határozatban kifejezett bírói gyakorlat szerint az egyrészről a nagykorú, másrészről a kiskorú törvényes képviselője között kötött jogügylet a gyámhatósági jóváhagyás bekövetkezéséig csak a kiskorú felet nem köti, ellenben a nagykorú szerződő fél attól a gyámhatósági jóváhagyás kérdésének eldöntéséig — amely alatt a gyámhatóság végleges és jogerőre emelkedett határozatának az érdekelt felekkel történt közlése értendő — el nem állhat s amennyiben a nagykorú fél a gyámhatósági jóváhagyás késése miatt a szerződéstől elállani kívánna, úgy előbb megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívnia a gyámot, hogy a szerződés gyámhatósági jóváhagyását eszközölje ki és csak a megfelelően kitűzött határidő sikertelen letelte után lehet szó arról, hogy a szerződés jóváhagyása megtagadottnak és ez alapon a szerződés hatálytalannak tekintessék (VIII. 516., IX. 58.). Nem mentesíti a nagykorút az elvállalt kötelem teljesítése alól az sem, hogy a jóváhagyó véghatározat először újabb feltételekhez kötötte a szerződés jóváhagyását s csak később hagyta azt jóvá az eredeti feltételekkel (VIH. 516.). A kiskorú törvényes képviselője — az adott esetben atyja — által kötött olyan vételi (autó-vételi) ügylet, amelyben az atya maga mellett a kiskorú fiát is, mint vevőt szerepeltette, a kiskorúval szemben érvénytelen, de ez nem érinti az ügyletnek a nagykorú vevőtársra vonatkozó hatályosságát, mert ez, tudatában lévén annak, hogy az ügylet a fia irányában érvénytelen s ennek ellenére az ügyletet mégis megkötvén, olyannak tekintendő, mint aki az ügyletet egyedül is érvényesen megkötöttnek kívánta tekinteni (IX. 607.). Az ügyletkötésnél teljeskorú gyanánt viselkedő és ezzel a vele szerződő jóhiszemű felet rendelkezőképessége felől rosszhiszeműen megtévesztő kiskorú a cselekvőképessége hiányára utóbb rendszerint nem hivatkozhat ik. Ezt a szabályt azonban nem lehet alkalmazni olyan esetben, amikor a kiskorú idegen kötelezettséget visszteher nélkül vállalt el, vagyis olyan jognyilatkozatot tett, amilyent a Gyt. 20. §-ának utolsó, illetőleg 113. §-ának utolsó bekezdése értelmében még gyámhatósági jóváhagyás mellett sem tehetett érvényesen (IX. 183.). A kiskorú földbirtokának a gyámhatóság részéről a Gyt. 109. §-a alapján elrendelt, illetve jóváhagyott házi kezelése esetében a kirendelt vagyonkezelő gondnok hatásköre a gazdaság viteléhez szükséges minden ügyletre külön gyámhatósági jóváhagyás nélkül is kiterjed. A vagyonkezelő gondnok által megrendelt és átvett árúk vételárát a gondnokolt megfizetni tartozik, ha azok beszerzése a gazdaság szükségletének keretét meg nem haladja (X. 405.). Ahhoz, hogy a kiskorú perbeli cselekvőképessége a Pp. 71* §-ának második bekezdése alapján megállapíttassék, az szükséges,