Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

70 — Cselekvőképesség. Törvényes képviselet. — ^(elnökség) is van. Ezen az alapon önálló jogi személyek a Kansz. alapszabályai szerint a Kansz. főcsoportjai és országos szakcsoportjai, amelyeknek önálló rendelkezésük alatt álló vagyonuk is van ,(Vm. 408.). A házhelyigénylők választmánya (60.000/1921. F. M. sz. rendelet 60. §., 1924:VÜ. t. c. 12. §.) nem jogi személy; az az érdekeltek felhatalmazása alapján a házhelyigénylők képviselőjeként, megbízotti minőségben végezhet a birtokrendezési eljárással kapcsolatos jogcselekményeket és köthet ügyleteket az igénylők nevében és részére (VH. 916. B. T.). A kereskedőknek az ügyletek megkötésén kívül álló egyes tevékenységekkel — így a vevőkörük megszervezésével, a vevőik hitelképességének megállapításával és a hitelbe vagy részletfizetésre eladott árúk vételárának behajtásával — megbízott közös szerve >(irodája) nem kereskedelmi üzlet, nem is jogi személy s így perképessége sincsen (X. 129.). A részvénytársaság létezésének a kérdését a K. T. rendelkezései, ezerint kell megítélni. Létrejöttének egyik lényeges anyagi jogi kelléke az alaptőke biztosított volta. Ennek a hiányát az alapszabályok létrejötte és a cégjegyzékbe bevezetés, sőt a kihirdetés sem pótolja. Annak az elbírálása szempontjából azonban, hogy a részvénytársasággal kötött ügyletet ennek jogilag nem létezése, vagyis, jogképességének a hiánya alapján a részvényeseken kívül álló harmadik személy milyen előfeltételek mellett s különösen meddig támadhatja meg, nem a K. T., hanem az általános magánjog szabályai irányadók (VH. 1178.). A magánjog szerint jogképes személyegyesülés a perben ügyfél is lehet (VIII. 408.). Jogi személy szerzői jogbitorlást nem követhet el, annak elkövetésében részes sem lehet. Ha azonban alkalmazottja az alkalmaztatása körébe eső teendők ellátásában követte el a vétséget, a Szjt. értelmében járó kártérítésért a jogi személy is felelős. (C. I. 1387—1932., C. I. 1925—1933., C. I. 1636—1934., C. I. 3165—1934., C. I. 4429—1934.). 12. Cselekvőképesség. Törvényes képviselet. Az olyan szerződés alapján, melyet valaki, mint másnak a képviselője ennek nevében képviseleti jogának határai között köt, a képviselt van jogosítva és kötelezve (IX. 899.). A jogi személy — az adott esetben szerzetesrend — képviselőjének képviseleti jogkörét a szervezeti szabályokban vagy bizonyos jogviszonyokat szabályozó általános utasításban — pl. nyugdíjszabályzatban — korlátozni lehet. Az ilyen korlátozás, ha a szabályzatból kitűnik, harmadik személy irányában is kihat. (C. IL. 4937—1932.). Ha a végrendeletben valamely városnak meghatározott vai-