Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

64 — Lehetetlenülés — s nem tekintette lényegesnek azt sem, hogy a megvásárolt ingatlan értéke és a vevőnek az iparűzésből és a termelésből eredő jövedelme csökkent (VUL 362.). Az egyik felet érő aránytalan veszteség mellett a gazdasági lehetetlenülés megállapításához szükséges az is, hogy a másik fél aránytalan nyereséghez jusson. Azt, hogy megvan-e az egyik oldalon az aránytalan veszteség, a másik oldalon az aránytalan nyereség, a szolgáltatásoknak és ellenszolgáltatásoknak a teljesítési határidő utolsó napján mutatkozó értéke és ezeknek egymáshoz mért aránya alapján kell eldönteni (C. IV. 2863—1935.). Nem állapított meg aránytalan nyereséget a Kúria a búzakölcsönnél a búza egyenértékében leendő visszatérítését kikötő kölcsönadóval szemben, mert ő búzáját kölcsönadás hiányában értékesíthette volna s az ezért befoly értékálló pengő megtartásával a kölcsönbúza ellenértékét adott esetben megtarthatta volna (VIII. 1050.). Figyelemmel volt a Kúria a gazdasági lehetetlenülés alkalmazását kérő fél ellenfelének általános gazdasági helyzetére is s mellőzte a gazdasági lehetetlenülés megállapítását, amikor nem az azt kérő fél, hanem annak ellenfele volt igen súlyos gazdasági helyzetben, úgy, hogy a bérleti szerződés hatálytalanítása, vagy módosítása vele szemben jelentett volna méltánytalanságot (VHI. 20.). A bíróság a gazdasági lehetetlenülés megállapítása esetén vagy módosítja a felek kölcsönös kötelezettségeit a méltányosságnak megfelelően, vagy egyik vagy másik felet — esetleg a kár méltányos megosztásával is — elállásra jogosítja fel (VII. 1020., 1021., VHI. 499., 1029., X. 475.). Ha a bérbeadó érvényesíti a bérleti szerződéssel szemben a gazdasági lehetetlenülést, az ő részére az üzletbérlő ellenében felmondási jog nem engedhető, ha a bérlőnek fontos létérdeke fűződik a bérlemény megtartásához és ha a szerződés módosított fenntartásával a bérbeadó lényeges sérelme nélkül megszüntethető a lehetetlenülés. Ilyen esetben csak a szerződés módosításának lehet helye s csak a bérlő ruháztatott fel azzal a joggal, hogy amennyiben a bérletet a változott feltételek mellett fenntartani nem akarja, meghatározott időpontig egy ízben felmondhassa a bérletet (VHI. 499.). Az 1400—1932. M. E. számú rendelet szerint alkotott vegyesbíróság elé utalt haszonbérleti ügyekben sem mondhatja ki a bíróság gazdasági lehetetlenülés címén a szerződésnek felmondás nélküli megszüntetését, amiből következik, hogy ezeknél a szerződéseknél ilyen megszüntetést a rendes bíróság sem mondhat ki (C. VI. 623—• 1936.). Nem háríthatja el a bérbeadó a hosszabb bérleti szerződésnek gazdasági lehetetlenülés okából való módosítását azzal, hogy beleegyezik a bérletnek rendes felmondással leendő megszüntetésébe, mert különösen üzletbérleteknél a bérlőnek létérdeke lehet az üzlethelyiség megtartása (VHI. 129., 499.). A bérbeadó által gazdasági lehetetlenülés címén kért szerződésmódosítás esetén a Kúria azzal