Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

186 — Hozomány — Hozományt járadék alakjában is lehet juttatni. A. Kúria 414. számú elvi határozata szerint a járadék-hozomány a házastársak között levő viszonyban a visszatartottnak tekintendő hozományi tőke kamatával, vagyis a hozomány hasznával azonos megítélés alá esik (Vin. 436., X. 681.). A hozományadást nem lelhet vélelmezni, hanem szükséges a hozományadási szándéknak, vagyis annak a világos kijelentése, hogy a nő vagy harmadik személy a férjnek átadott vagyont ki­fejezetten hozományként adja (X. 439., C. HL 5292—1934.). Az ingóhozomány adására vonatkozó jogügylet általában nincs különös alakszerűséghez kötve (C. ÜL 5292—1934.). A házas­társak között létrejött hozományi ügylet azonban, amely céljánál fogva a házasfelek, mint ilyenek között vagyonjogi viszonyt szabá­lyoz, az 1886 : VII. t. c. 22. §-ának a), pontja szerint csak köz­jegyzői okiratba foglalás esetén érvényes (X. 119.). A kiskorú javára a kiskorú törvényes képviselőjével szemben tett hozományi Ígéretből kötelezettség származik (X. 278.). Ha a hozományt nem a nő adja vagy igéri, akkor a nő a hozomány adására kötelezettel szemben olyan jogosított, aki a hozo­mány igéréséből eredő jogokat per útján is érvényesítheti (Vitt. 436.). A házasság jogi fennállása alatt a hozomány haszonélvezete a férjet illeti. Ebből következik, hogy az olyan vagyontárgyak, amelyek hozományul adattak át a férjnek, a házasság fennállása alatt tőle ki nem követelhetők (X. 439., 681.). Azok a szabályok, melyek a durva hálátlanság esetén az aján­dék visszavonását lehetővé teszik, a hozományadás esetére nem al­kalmazhatók (X. 681.). A (házasság megszűnésekor a hozományt rendszerint csak a férjtől, illetve ennek az örököseitől lehet követelni. Amikor azonban a férj a felesége hozományát kifejezetten mint ilyent adta az apja üjzletébe és ott az a feleség javára ezen a címen kezeltetett, a férj halálával kiadandó összeget a feleség közvetlenül az üzlet tulajdo­nosától követelheti (VIH. 287.). A hozományi követelés bíróság előtt való érvényesítésének a módja csak a keresetindítás lehet. A követelésnek a hagyatéki eljárás során érvényesítése a keresetindítást annál jkevésbbé pótol­hatja, mert a hozományi követelés nem öröklési jogviszonyból szár­mazik. Ebből következik, hogy hozománykövetelésnél az átértékelési igény érvényesítésére megszabott határidő megtartása szempontjá­ból is csak az lehet az irányadó, hogy a keresetet a házasság meg­szűnésének időpontjától számítva, — amikor a hozomány visszakö, vetélése esedékessé vált —, egy év alatt megindították-e (IX. 212.).

Next

/
Thumbnails
Contents