Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— A közszerzemény kiadása — 177 Ha az egyik házastárs nevén álló, de a házassági együttélés tartania alatt szerzett ingatlan átruházása a közszerzeményre jogosult másik házastárs hozzájárulása nélkül történt, és az ő közszerzeményi igényének sérelmével történt, akkor ez a házastárs az átruházott vagyonból őt illető közszerzeményi jutalékának pénzben való kifizetését követelheti és ugyanez a jog száll át az ő halála után az örököseire. Ez a joga is megszűnik azonban, ha az átruházáshoz utólag hozzájárul (VII. 1162., IX. 321.). Adott esetben, amikor az átruházó fél házastársa az átruházás ellen tiltakozott ugyan, de a másik házasfél megbékítette őt azzal, hogy a haszonélvezet az övé lesz az átruházó halála után s abból kárpótolhatja az átruházott vagyonból nem részesített gyermekeit is, a Kúria úgy találta, hogy a házastárs a megbékülésével az átruházáshoz való hozzájárulást is kifejezésre juttatta (Vn. 1162.). A házasság megszűnésével, minthogy ekkor a közszerzeményi igény esedékessé válik és ennek következtében a házassági együttélés ideje alatt szerzett ingatlan tulajdonjoga, ha az egyedül az egyik házasfél javára jegyeztetett is be, felerészben a másik házastársat vagy ennek halála esetén az ő örököseit illeti meg, megszűnik a telekkönyvben kizárólagos tulajdonosként szereplő házasfélnek az egész ingatlanra kiterjedő rendelkezési joga. Ha tehát ez a házasfél a házasság megszűnése után kötött szerződéssel ruházza át az ingatlant ez az átruházás az ingatlannak a másik házastársat, illetőleg ennek örököseit közszerzemény cimén megillető felerészére vonatkozó részében a közszerzeményre jogosultakkal szemben hatálytalan (C. I. 5925—1935.). A tulajdonosként bejegyzett házastársnak a korlátlan rendelkezési joga arra az ingatlanra, amely közszerzeménynek tekintendő, a házasság jogi fennállása mellett is mar a különválás időpontjától kezdve megszűnik, minthogy a házassági életközösség megszakadása már ettől az időponttól megszünteti a szerzeményi közösséget és a közös gazdálkodást. Ezért nincsen akadálya annak, hogy a bontóper folyamatba tétele után bármelyik házasfél külön keresettel érvényesithesse a közszerzeményhez való igényét, bár az csak a házasság megszűnésével lesz esedékessé. Ebből következik az is. hogy a közszerzemény tekintete alá eső ingatlannak a másik házastársat ülető felét az a házastárs, akinek a nevén az ingatlan áll, az életközösség végleges megszűnése után már el nem idegenítheti s ha mégis elidegenítette, ez a rendelkezés a másik házastárssal szemben hatálytalan, ha rosszhiszemű az a harmadik személy, aki az elidegenítő ügylet alapján jogot szerzett (VHI. 43.). A házastársaknak harmadik személyekkel szemben és harmadik személyéknek a házastársakkal szemben támasztható igényei nem mindenben igazodnak a vagyonjogi viszonyokat a házastársak között rendező jogszabályok után. Ekként, bár a házassági vagyonjog szempontjából a házassági életközösség tartama alatt az egyik házasfél különvagyonából vétel útján szerzett vagyon közszerzeményi Boda—Vincenli : Magánjogi Döntvénytár. 12