Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Házastársak közötti szerződések — 171 iratban megjelölt értékpapírok csak a bontóperben hozandó ítélet jogerőre emelkedése után fognak a nőnek kiszolgáltattatni, nem állapította meg a feleknek arra irányuló megegyezését, hogy a nő a részére kikötött vagyoni értékeket csak abban az esetben kapja meg, ha a férje ellen bontópert tesz folyamatba s a házasság a férjének vétkessé nyilvánítása mellett fel is bontatik. (VIII. 368.). Érvényesnek tekintette a Kíúria azt a megegyezést is, amelyben a feleség a férje részére a házasság felbontásának kimondásától kezdve teljesítendő időszakos szolgáltatásokra azon a címen kötelezte magát, hogy az ő vagyonába a férje befektetéseket tett, amikor az utóbb folyamatba tett perben kitűnt, hogy a férjnek valóban volt alapja arra, hogy ilyen címen a felesége ellen vagyoni igényt támaszthasson (IX. 924.). A megszakadt házassági együttélés folytatása és fenntartása céljából kötött megállapodás érvényes jogügylet, habár jogvesztő kikötést foglal is magában arra az esetre, ha a házasságot a bíróság az egyik házasfél hibájából felbontja és -ez, a feltétel utóbb be is áll (C. HL 2460—1934.). A házasság felbontása érdekében kötött szerződés akkor is semmis, ha nem a házastársak, hanem az egyik házasfél és harmadik személy között jött létre (LX. 334.). Az olyan szerződés, melyben az egyik házasfél — akár a házastársával, akár harmadik személlyel szemben — anyagi előnyök ellenében vállalja magára a bontóper megindítását, a jó erkölcsökbe ütközik és ezért semmis akkor is, ha ennek a házasfélnek a házastársa ellen a szerződés megkötésekor bírói úton érvényesíthető bontóoka volt (IX. 334.). A házasság felbontására vonatkozó megegyezés csak azokat a vagyonjogi megállapodásokat teszi érvénytelenné, amelyek a házasság felbontásával kapcsolatosak és a házasfelek vagyonjogi érdekeit ériintik. Ezeknek a megállapodásoknak az érvénytelensége nem érinti a házasfelektől különböző személy javára, bár ugyanabban a szerződésben vállalt kötelezettségnek az érvényességét, amilyen például a házasságból származó gyermek tartására vagy az ehhez való hozzájárulásra vonatkozó kötelem vállalás. Az ilyen kötelezettségvállalás a szerződésnek egyéb tartalmától független és ezért érvényben is marad, ha a feleknek tényekben megnyilvánuló akaratából az következik, hogy a harmadik személy — az említett esetben a gyermek — javára szóló megállapodást a szerződésnek a házasság felbontására vonatkozó része nélkül is megkötötték volna (LX. 335.). A házastársi költségek ki által, mily módon és milyen mérvben való viselésének szabályozása tárgyában kötött megállapodás joghatályos. Habár jogszabályaink szerint a közös háztartás kiadásait az arra vagyonilag képes férj köteles viselni, az ettől eltérő megállapodástól a joghatály meg nem tagadható, mert az 1886. évi VEL t. c. 22. §-ának a) pontja kifejezetten megengedi, hogy a házasfelek