Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

160 — Perjogi szabályok — ítélete Magyarországon akkor sem hatályos, ha a magyar honos házasfél egyúttal annak a külföldi államnak is polgára, amelynek a bírósága az ítéletet hozta (X. 74.). Ha a rendelkezésre álló adatokból a bontást kérő fél magyar honosságára bírói megnyugvással lehet következtetést vonni, az ügyet érdemben kell elbírálni (VTÜ. 347.). Adott esetben a Kúria a felperes magyar állampolgárságát megállapíthatónak találta abból a közokiratilag bizonyított tényből, hogy a felperes Csonkamagyarországon született, az apja is ott lakott és ma is ott lakik. Az esetleges aggályokat az ügy érdemében való döntés előtt eloszlathatóknak találta az alperes atyjának meghallgatásával és a netán szükséges illetőségi bizonyítvány és születési bizonyítvány beszerzésével (Vm. 347.). A H. T. 117. §-a alapján a magyar bíróság joghatóságát az említett törvényszakaszban megjelölt érvénytelenítési pereken felül csak az olyan házastársajk között folyamatba tett bontóperekre lehet megállapítani, akik közül a férj magyar állampolgár volt és a bontóokul szolgáló tény elkövetése után lett külföldi állampolgárrá, a nő pedig férjét a házasság megkötése után külföldre nem követte. Nem lehet tehát kiterjeszteni a H. T. 117. §-ának a rendelkezését arra az esetre, ha a nő már a házasság megkötésével és nem azért veszítette el a magyar állampolgárságát, mert a férje az állampolgárságát megváltoztatta (VIII. 390.). A H. T. 117. §-a alapján érvénytelenítési pert sem indíthat magyar bíróság előtt az a nő, aki Magyarországon, mint magyar állampolgár, kötött ugyan házasságot külföldivel, azonban az időközben életbelépett trianoni szerződésnél fogva külföldivé vált (IX. 730.). A H. T. 114. §-a alapján a magyar bíróság kizárólagos joghatóságát a házassági per elbírálására meg kell állapítani abban az esetben is, ha a per megindításakor mind a két fél külföldi állampolgár volt s a felperes csak a per folyamatbanléte alatt, visszahonosítás útján vált újból magyar állampolgárrá (VIII. 390.). Ha a házasfelek egyike magyar állampolgár, a másika pedig külföldi, a magyar bíróság joghatóságát a házassági per elbírálására nem érinti az a körülmény, hogy az általa meghozott Ítélet a másik államban nem hatályos, ha csak a két állam között ettől eltérő rendelkezést tartalmazó államszerződés nem jött létre (VIII. 390.). A csehszlovák állammal a házassági jogviszonyokra nézve sem külön államszerződés nem jött létre, sem pedig az 1911. évi XXII. törvénycikkbe iktatott Hágai Egyezmény a nevezett állam és Magyarország között mem hatályos (VTTT 390.). Magyarország és Olaszország között hatályos az említett Hágai Egyezmény, annak a rendelkezéseit tehát a H. T. 120. §-a értelmében a H. T. 114. §-ával szemben is alkalmazni kell. Az Egyezmény 5. és 8. cikkei értelmében tehát olyan esetben is, amikor az olasz állampolgárhoz férjhez ment és ezzel ugyancsak olasz állam-