Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Időmúlás — 153 jelöli meg 'bontóokként (H. T. 79. §. és 80. §. d) pontja) és a fél ezeket a bontóokokat érvényesíti. Ha azonban a fél nem házastársa elítéltetésének tényére, hanem arra a tényállításra alapítja bontó­keresetét, amely miatt elítéltetése rágalmazás miatt történt (pl. arra, hogy házastársa őt bigámiával vádolta meg) a hat havi idő­múlás attól a naptól kezdődik, amikor erről a tényállásról tudomást szerzett (C. III. 3159—1935.). Kétes esetben, vagyis olyankor, ha nem lehet naptárilag pon­tosan megállapítani, hogy a vétkes cselekmény mikor jutott a bon­tást kérő házastárs tudomására, a házasság fenntartása érdekében inkább az elévülési határidő elteltét kell számításba venni. (X. 188.) Az életközösség megszakításának a H. T. 80. §. a) pontja alapján történt érvényesítése esetén nem a különélés, hanem az a cselekmény szolgál a bontóok alapjául, amely az elhagyó házastárs távozását előidézte s mivel ez a cselekedet, ha folyamatos is, lezáró­dik a távozással, a hat havi határidő az életközösség megszakításá­tól számítandó (X. 506.). A H. T. 83. §-ának második bekezdése szerint az elévülési határidő folyása szünetel addig, amíg a házastárs a kereset megindításában erőhatalom, vagy cselekvőképtelenség által gátolva van. Ezzel nem esik egy tekintet alá az a körülmény, ha a há­zasfél a házastársának magatartása vagy nyilatkozatai következtében abban a hiszemben volt, hogy a bontópert a másik fél fogja megindí­tani, így például azért, mert a másik fél a bontóper folyamatba téte­lére az ügyvédjének már utasítást is adott, amelyet azonban utóbb visszavont. Ez a körülmény tehát a törvényben megszabott elévülési határidő szünetelését nem eredményezi (VIII. 974.). A Kúria állandó gyakorlata a H. T. 83. §-ának alkalma­zásában az erőhatalom fogalma alá eső akadálynak minősíti azt a körülményt, hogy a felperes a kereset megindításában az által volt gátolva, hogy igazolt szegénységénél fogva szegénységi bizonyít­vány beszerzésére és pártfogó ügyvéd kirendelésének kérelmezésére volt utalva (Vni. 68., 164., IX. 414., 415., C. Hl. 1414—1935.). A szegényjogon való perlekedéshez szükséges szegénységi bizonyítvány megszerzése azonban egyszerű előkészületi cselekmény, amelyet a H. T. 83. §^ának lelső bekezdésében megszabott hat hóna­pon belül kell elvégezni. A szegénységi bizonyítvány megszerzése iránti eljárás tehát nem esik az erőhatalom fogalma alá, ha a sze­gényjogban részesített fél által megbízott ügyvéd indítja meg a kö­teléki pert; ha pedig a bontást kérő fél a Pp. 116. §-a értleimében ügyének díjtalan vitelére ügyvéd kirendelését kérte, a köteléki per megindítására megszabott határidő folyása az ügyvéd kirendelésére irányuló kérelemnek és nem a szegénységi jog megadása iránti ké­relemnek az előterjesztésétől számitandólag szünetel (IX. 415.). A pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelem, illetve a ki­rendeléshez szükséges eljárás nemcsak a H. T. 83. §-ának első be-

Next

/
Thumbnails
Contents