Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Beleegyezés a vétkes cselekménybe — 151 Minthogy a bontóok magával a vétkes cselekménnyel létesül, ellenben a vétkes cselekmény esetleges következményei önmagukban bontóok megállapítására nem alkalmasak, a házasfél vétkes cselekményét a megbocsátás szempontjából mem lelhet folyamatos bontóoknak minősíteni azon az alapon, hogy a vétkes cselekménynek állandó vagy huzamosan tartó következményei maradtak. Ha tehát a vétkes cselekmény elkövetése után, annak a tudatában a sértett házasfél a megbocsátást kifejezésre juttató magatartást tanúsított — így például az éleközösséget folytatta —, az ekként megbocsátott vétkes cselekményt utólag már abban az esetben sem érvényesítheti bontóokként, ha annak később olyan következményei jelentkeznek, amelyekről a megbocsátás alkalmával a félnek nem volt tudomása. így adott esetben az együttélés folytatásával megbocsátott öngyilkossági kísérletet a Kúria nem találta utóbb a H. T. 80. §-ának a) pontja alá eső bontóokként érvényesíthetőnek azon az alapon, hogy annak a Vétkes házasfélnél gyógyíthatatlan betegség és tűrhetetlen bűz-terjesztés lett az állandó következménye és közömbösnek tekintette ebből a szempontból, hogy az említett következményekről a vétkes cselekményt megbocsátó házastárs mikor értesült. (IX. 1143.). b) Beleegyezés a vétkes cselekménybe. Az a házasfél, aki a vétkes cselkeménybe beleegyezik, e cselekmény alapján a H. T. 81. §-a értelmében bontást nem kérhe^ (IX. 39., C. HL 5946—1933.). Ebből a szabályból következik, hogy bár minden olyan megállapodás, amely szerint a házasfelek egymástól külön fognak élni, magában véve kötelességszegés, erre és az ebből eredő különélésre, mint bontóok alapjára egyik fél sem hivatkozhatik, mert a megállapodás az ő közreműködésével, tehát a beleegyezésével keletkezett. (IX. 39.), A vétkes cselekménybe való beleegyezésre adott esetben köve tkezietést lehet vonni a vétkes fél házastársának a vétkes cselekmény tudatában tanúsított, erre ráutaló magatartásából. így olyan esetben, amikor a férjnek tudomása volt arról, hogy a felesége óvszert használ s a nemi érintkezést vele ennek ellenére folytatta, a Kúria okszerűnek találta azt a következtetést, hogy a férj az óvszer használatába beleegyezett és ezzel szemben a férj terhére rótta annak a bizonyítását, hogy ő az óvszer használatát megtiltotta (C. ül. 5946—1933.). A vétkes cselekmény megbocsátásából egymagában nem következik az, hogy a megbocsátó házasfél a jövőre nézve is beleegyezik hasonló vétkes cselekmények elkövetésébe. (C. ül. 4518—1933.).