Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Viszonylagos bontóokok. — 119 Ha az elhagyásban és a különélésben a visszahívó fél volt a vétkes, a másik fél mindaddig nem kötelezhető iajz életközösség helyreállítására és minden erre irányuló egyszerű felhívást indokolás nélkül jogosan visszautasíthat, amíg a vétkes fél hozzá a fentebb — Visszahívás a vétkes fél által cím alatt — tárgyalt módon békítőleg nem közeledik. (C. m. 5027/1935.) Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a házastársát elhagyó fél köteles volt-e eleget tenni a bírói felhívásnak vagy sem, döntő jelentőségű az elhagyott félnek az elhagyás után folytatott magatartása is. Az elhagyott félnek az elhagyás után tanúsított vétkes megtartása ugyan utólag sem teszi jogossá az elhagyást, a visszatérés megtagadására azonban az elhagyó félnek jogos okot adhat (C. ül. 3075/1934.) Hja a hűtlen elhagyás címén indított bontóperben az életközösség helyreállítására kötelezett fél viszontvétkességi kérelmet terjeszt elő, az ennek megalapozására felhozott tények előadásában bennfoglaltnak lehet tekinteni tannak az oknak az érvényesítését is, amely a felhívott házasfelet arra indította, hogy a bírói felhívásnak ne tegyen eleget. (IX. 319.) D. Viszonylagos bontóokok. a) Házastársi kötelesség megsértése. A házastársi kötelesség megsértése csak szándékos vétkes cselekmény vagy mulasztás lehet. Nem lehet ilyen kötelességsértésként figyelembe venni a házasfeleknek önhibájukon kívül keletkezett betegségeit és testi fogyatkozásait, még ha azok következtében a házassági célok egyike vagy másika elérhetetlenné vált is, így például, ha a házasfél betegségénél fogva a házassági tartozás teljesítésére képtelen (IX. 1055.). Nem esik a vétkesség tekintete alá, így nem bontóok a házastársak vagyoni romlása (VJJLL. 42., 435.), valamint az sem, ha a férj a feleséggel szemben kevésbbé iskolázott, egyszerű családból származik és hivatali szolgálatánál fogva is olyan alárendelt polgári állása van, amely a feleség társadalmi igényeinek nem felel meg. (IX. 826.). A házastárs hozzátartozóinak a tényei a házastárs terhére csak akkor vehetők számításba, ha azok az ő rábirására vagy megbízásából cselekedtek (C. IH. 238—1935.), vagy legalább is m ő tudtával, az ő kívánságára, vagy beleegyezésével (C. IH. 2796—1935.). A feleségnek az apósa részéről a férj jelenlétében történt tettleges bántalmazása esetén azonban a férj terhére eső vétkes magatartásnak tekintette a Kúria azt. hogy elmulasztotta a feleségét ért súlyos sérelem rögtöni jóvátételét és azt, hogy akár utólagos tiltakozással, akár az apja cselekményének — ha már azt megakadályozni nem tudta — az adott helyzethez mért nyomatékos helytelenítésé-