Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

104 — Általános határozatok. — A hozzátartozók tényei a házastárs terhére bontó okokként csak akkor vehetők számításba, ha a hozzátartozói az ő rábírására vagy megbízásából, vagy legalább is tudtával és kívánságára cselekedtek, amit azonban nem lehet feltevés alapján megállapítani, hanem bizonyítani kell (C. ül. 238—1935., C. HL 2796—1935.). Enélkül is bontóokul szolgálhat a férj hozzátartozóitól szenvedett bántalmazás, ha a férj az elvárható védelmet nem nyújtotta a feleségének (X. 420.). Ha a törvényben meghatározott bontóokok valamelyikének a fennforgása nem állapítható meg, a házasság feldúltságának a kérdése a H. T. 80. §-ának uto"só bekezdése alapján sem tehető vizsgálat tárgyává (C. III. 6282—1932.). A bíróság hivatalból bontó okot nem állapíthat meg. A per során bizonyítás tárgyává tett tényeket sem vonhatja bontó okként elbírálás alá, ha a felek ilyen irányú határozott kérelmet a per során nem terjesztettek elő (C. HL 2651—1935.). Nem szolgálhatnak a házasság felbontására alapul azok a tények, amelyeket a fél nem azért hozott fel, hogy azokat bontóokul érvényesítse, hanem csupán a perben bontóokké.it megjelölt vétkes magatartás következményeinek a mérlegelése céljából (X. 29.), vagy ónnak a bizonyítékául hozott fel, hogy házastársának a visszahívása nem volt komoly. (C. Hl. 3537—1935.). Nem szolgálhatnak a házasság felbontására alapul azok a tények sem, amelyeket a fél érvényesített ugyan keresetében, az elsőbíróság azonban e tény alapján nem rendelte el a házasság felbontását, a fél pedig az ítélet ellen emiatt jogorvoslattal nem élt (C. Hl. 3602—1932.). A házassági perben kötelező ügyvédi képviselet szabályából folyik, hogy a peres fél személyes előadásában foglalt tényállítások közül csak azok vehetők bontóokként elbírálás alá, amelyeket a Pp. 643. §-ának megfelelően különös meghatalmazással ellátott ügyvéd a fele érdekében érvényesítendőnek tart és ilyenként szabatosan megjelöl. (C. m. 326—1936). A cselekvőképességében korlátolt házastárs a H. T. 86. §-a szerint a házasság felbontása végett indított perben perképes. Ezzel szemben a cselekvőképtelen — így az elmebeteg — házastársra vonatkozóan a H. T. 87. §-a csak azt engedi meg, hogy az ő nevében a törvényes képviselője a gyámhatóság felhatalmazásával a házasság felbontását kérhesse, ellenben a cselekvőképtelen (elmebeteg) házastárs ellenében az épelméjű házastárs a házasság felbontását nem kérheti (C. HL 5330—1935.). Nemzetközi vonatkozásban az 1911-.XXII. törvénycikkbe ikta tott Hágai Egyezmény 1. cikke szerint iá házastársak házasságuk felbontását csak akkor kérhetik, ha hazai törvényük és a kérelem helyének törvénye egyaránt megengedik a házasság felbontását; ugyanennek az egyezménynek 8. cikke szerint, ha a házastársak állampolgársága nem ugyanaz, utolsó közös törvényhozásukat kell