Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

74 — Szerzői jog — (VI. 93o., IO3I., G. I. 277/1930.). Nem vagyoni kártérítés címén 200 pengőt ítélt meg a Kúria, midőn a kiadó oly írói mű megjelentetését hirdette a lapban, amely mű megjelentetésére joga nem volt (VI., io3i.) s ugyanennyi kártérítést ítélt meg, midőn a bitorló az egyébként jogosult átvételnél elmulasztotta a szerző nevének és müvének feltüntetését, vagyis a forrás megjelölését (C. I. 277/1930.). Ha a bitorlót nem terheli sem szándékosság, sem gondatlanság, hanem csak véletlenül működött közre a bitorlásban a Szjt. 18.§. 2. bek. értelmében csupán gazdagodása erejéig tartozik kártérítési felelősséggel (V. 769., VII. 200., 289., C- I. 7251/1928.). Valamely szerzeménynek napilapban történt jogosulatlan megjelentetéséért gazdagodás címén annyi kártérítést ítélt meg a Kúria, amenynyit az ily közlemény közzétételére vonatkozó beleegyezés megszerzéséért fizetni szoktak (VII. 200.). Kártérítésnek nemcsak a befejezett, hanem a megkísérelt bitorlás esetén is helye van, sőt pusztán előkészítő cselekményt jelentő jogosulatlan hirdetésért is kártérítést ítélt meg a Kúria s erre az esetre is a Szjt-nak a kártérítésre vonatkozó rendelkezéseit találta alkalmazandóknak (VI. 930., io3i.). Szerzői jogbitorlás esetén zárlatnak és elkobzásnak a bitorló jóhiszeműsége és vétlensége esetén is helye lehet (VI. 908.). A Szjt. 21. §-ának helyes értelmezése szerint elkobzásnak akkor is van helye, ha bitorlási cselekmény előkészítése nem jutott el a kísérletig pl. a mii megjelenését hirdették, de a hirdetett mü nyomása még nem kezdődött meg. Az ilyen előkészületi cselekmény esetében az elkobzás indokai a dolog természete szerint éppen ugy fennforognak, mint kísérlet esetén (VI. 980.). Napi lapban történt hirdetés közzététele esetén a Kúria az elkobzást csak a matricákra, lemezekre, klisékre, mint az előzetes hirdetésre szolgáló különös eszközökre rendelte el (VI. 980., VII. 289.) és nem magára a lapszámokban megjelent hirdetésre, illetve azoknak mások jogait sértő részére, miután a napilapok egyes számai a dolog természeténél fogva csak egy napi forgalombahelyezésre vannak szánva s a megjelenés napját követően többé már nem tárgyai a forgalomnak s ha való is, hogy bizonyos ideig a napi lap valamelyik száma megszerezhető az illető lap kiadóhivatalában, ez még nem jelenti azt, hogy az illető szám még forgalomban van, miért is nincs helye ezekre az elkobzásnak, lévén az elkobzás célja az, hogy a jogsértő közleménynek a közforgalomban való terjesztése meggátoltassák (VI. 93o., io3i., VII. 289.). Ugyanez áll a dolog természete szerint a napilapokhoz tartozó' s azzal szorosan összefüggő képesmellékletekre is (VII. 289.). Mellőzte a Kúria a lemezek és klisék elkobzásának elrendeléséi is abban az esetben, amikor a szerzői jogbirlást egyik közéleti