Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

72 — Szerzői jog — azt, aki szerzői jogbitorlást követett el. A bitorló gondatlanságát már magában az megállapítja, hogy írói művek kiadásával az üzletszerűen foglalkozó bitorló nem ismer olyan körülményeket, melyeket foglalkozásánál fogva ismernie kellene pl. hogy Kemény Zsigmond regényei még védelem alatt állanak (VI. o,3o.), vagy hogy a külföldi tömeggyártmányoktói eltérő s művészi alkotásnak számítandó csillárkar a szerző engedélye nélkül nem sokszorosítható és a csillárüzletben sem tartható eladásra akkor sem, ha azon a szerző neve nem is volt feltüntetve (VI. 5i3., 57/1.). Megállapította a Kúria a gondatlanságot abból, hogy a bitorló ismerte a szerző nevét s mégsem tüntette azt fel (V. 122/}.), hogy hírlapban jelentette be egy mű megjelenését annak dacára, hogy az ellene folyó perben már értesült arról, hogy egy másik kiadónak olyan szerződése van, amely lehetővé teszi azt az értelmezést, mely .szerint a berni egyezmény, illetve az Szjt-en alapuló kiadási jog a másik kiadót és nem a szerző örököseit illeti meg, akiktől ő a kiadás jogát megszerezte. Viszont ugyanebben az esetben nem állapított meg gondatlanságot azért a korábban közzétett hirdetésért, amelyet a kiadó olyan időben jelentetett meg, amikor a fenti szerződésről még nem volt tudomása (VI. IO3I.). Nem állapította meg a Kúria annak a bitorlónak a gondatlanságát, aki egyik közéleti egyén közönséges igazolvány fényképét a fényképész engedélye nélkül tette közzé a lap képes mellékletében, az eredeti fényképen azonban nem volt feltüntetve a szerző neve. Áz élet felfogása szerint ugyanis a hirlap nem kötelezhető arra, hogy a szerzőt felkutassa, kinyomozza a közzétételhez való hozzájárulás megszerzése végett s ha maga a szerző nem tartja szükségesnek a fényképen nevét és címét feltüntetni, akkor a hirlap jóhiszeműen lehet abban a feltevésben, hogy a fényképész ez esetben nem helyez súlyt a szerzői jogra (VII. 289.). Különleges szempontok irányadók a felelős szerkesztő gondatlanságának megállapításánál. 'A felelős szerkesztőről ugyanis mindenkor fel kell tenni, hogy a lapban megjelent cikkek közzététele az ő tudtával és hozzájárulásával történt és e tekintetben harmadik! személyekkel szemben a felelős szerkesztő nem hivatkozhatik arra, hogy a lap szerkesztésével járó teendők ellátásával a lapnak egy bizonyos részére vonatkozóan, avagy egy meghatározott időben más volt megbízva. Mindazonáltal a Kúriának ismételten kifejezésre juttatott álláspontja szerint a felelős szerkesztő terhére valamely cikk' közzétételével elkövetett bitorlás tekintetében gondatlanság csak az esetben állapitható meg, ha a felelős szerkesztőnek a hivatásává] járó képzettségénél fogva az eset körülményeiből következtethetően a tőle megkívántató gondosság kifejtése mellett észlelnie kellett, hogy a cikk bitorlást tartalmaz. Ez az álláspontja neon áll ellentétben a Polgárijogi Határozatok Tárában 59. szám alatt felvett