Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)
— Az előző állapot helyreállítása — 51 'vagy rosszhiszeműségre tekintet nélkül adandók ki (C. III. 446o/ ig3i.). Az eredeti állapot helyreállítása esetén a kapott vagyontárgyak visszaszolgáltatásával szembefi a visszaszolgáltató fél követelheti a -fenntartási költségeket, továbbá azoknak a kiadásoknak a megtérítését, amelyet a visszaszolgáltatandó tárgyba beruházáskép szükségképpen és hasznosan fordított, mégis a hasznos beruházásokat annyiban, amennyiben azok meg vannak, illetve amily mérvben azokkal a visszaszolgáltatásra jogosult fél a másik fél rovására gazdagodnék (VII. 537.). Mivel a beruházások értékét a vevő csak annyiban követelheti;, amennyiben e beruházások az ingatlan értékét valóban emelték, mellékes, hogy mennyit költött a vevő a beruházásokra; az a fonlos, íiogy mennyivel emelkedett az ingatlan értéke a beruházások folytán (V. 1262.); ha azonban az ingatlanok fenntartására fordított kiadások az ingatlan jövedelméből megtérültek s a másik: fél az ingatlan elvont hasznainak megtérítését nem követelte, a fenntartási — tatarozási — kiadások, az ingatlan jövedelmével compensálhatók (VII. 537.). A visszaszolgáltatandó ingatlanra bekebelezett és kifizetett, vagy általában az ingatlant visszakövetelő fél helyett kifizetett adósságok névértékükön felül csak akkor térítendők meg, ha azok az érvénytelennek nyilvánított szerződés megkötésekor az adós károsodása nélkül nem lettek volna elhalaszthatók, vagy bár elhalaszthatófc voltak, de azóta is csak értékkülönbözet megtérítésével volnának kiegyenlíthetők (VII. 537.). Az előző állapotnak az adásvételi szerződés hatálytalanításával kapcsolatos helyreállításánál nincs helye olyan kártérítési igény érvényesítésének, hogy az érvénytelenné vált szerződés folytán az ingatlan tulajdonjogától elesett vevő részére az ingatlan mai értéke kártérítés képen Ítéltessék meg, mert az ingatlan esetleges értékemelkedése, — ha ezt nem beruházások okozták — a forgalmi és gazdasági viszonyok változásának, tehát a felek akaratán kívül álló tényezők hatásának eredménye lévén, ebből a vevőre netán háruló hátrányokért az eladó felelőssé nem tehető (VI. 18x9.). Egyébként azonban, amennyiben az ügylet érvénytelenségével kapcsolatban az előző állapot helyreállításán felül a feleknek egymás ellen érvényesíthető kára, vagy egyéb követelése van, az kereset, vagy kifogás útján érvényesíthető (VI. i3ig.). Az a körülmény, hogy az ügylet érvénytelensége a másik fél vétkessége, vagy mulasztása folytán következett be, alapot adhat a kártérítésre (VI. 1319.). Az a fél, akinek törvényellenes magatartására az ügylet hatálytalanítása visszavezethető, az előbbi állapot helyreállítása címén sem igényelheti saját törvényellenes cselekedetével előállott károsodásának