Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

—- Kizsákmányoló ügylet — 39 tel javára elsőbbséget kapjon, teljesített© ennek azt a kívánságát, hogy régi tartozását bírói' egyességben ismerje el s egyezzék bele ingóságainak bírói lefoglalásába (C. V. 3103/1929.). Megállapította a Kúria a függő helyzetet a házastársak közölt,: a feleséget 6600 P-vel megkárosító annál az ügyletnél, melyben a házasság felbontása kapcsán eszközölt általános vagyonrendezésnél a férj ilyen aránytalan nyereséghez jutott (C. III. 1489/1932.). Aránytalan nyereségnek minősítette a Kúria a literenként illetve 2 5 fillér beszerzési áron vásárolt tejnek 2 3 és 1/2, illetve 2 4 -és 1/2 fillérért leendő továbbadására kötelező, szerződést (VI. 88.), valamint a 14.000 P. értékű vagyonnak 1.200 P- adósság átvállalásáért történt átruházását (C. V. 33oő/i93o.) úgyszintén a io3 P. árverési vételáron megszerzett lakberendezési tárgyaknak 1048 Pért történt visszaadását (C. V. 66g2/ig3o.), a 6600 pengős ingyenes előnyt (C. III. 1489/1932.), de nem állapított meg értékaránytalanságot annál a stornó-ügyletnél, mellyel a 22.400 P-ért átruházott ingatlant a fizetési kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó vevőktől az eladó i5.200 P.-ért olyan időben vásárolta viszsza, amidőn az időközi árhanyatlás folytán az ingatlan már tényleg nem ért többet. Kimondotta a Kúria egy temetkezési üzletnek és berendezési tárgyainak a város által egyességi tárgyalások utján áron alól történt megváltásánál, hogy aránytalan nyereségről csak akkor lehetne szó, ha a város az egyesség kötésekor az üzlet és a berendezés értékéről a valóságnak megfelelő elférő adatok birtokában lett volna és ha ezek tudatában szándékosan szabta volna meg az ellenértéket oly csekély összegben, hogy a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget biztosított volna magának, ezt azonban kizárja az a körülmény, hogy az adásvételt az átruházó fél kezdeményezte, ő tett részletes számszerű ajánlatot, utóbb egy év elteltével ajánlatát a korona értékromlása folytán felemelte s annak elfogadását újból kérte s mind a két fél csak később a per során beszerzett szakértői véleményekből tudta meg* hogy az adásvétel tárgya az eladási árnál többet ért. (IV. 1370.). Az a körülmény azonban, hogy a megszorult fél az egyesség újtján számszerűen kevesebbet kapott, mint amennvi neki a vita vagy bizonytalanság bírói eldöntése esetén járt volna, egymagában és a fentemlített kellék fennforgása nélkül nem alkalmas az egyességnek kizsákmányolás címén való megtámadására, mert az egyességnek az az értelme és célja, hogy a vita, vagy bizonytalanság per nélkül gyorsan kiküszöhöltessék és a hitelező a hosszadalmas peres eljárás elkerülésével követeléséhez gyorsabban jusson, aminek ellenében engedményeket tesz. (VII. 586.). Kizsákmányolás címén tehát az egyességileg tett engedményeket csak akkor lehetne megtámadni, ha azok egyik egyezkedő fél szorult helyzetének kihasználásával az engedmények szokásos mértékét meszsze méghaladó mértékben úgy eszközöltettek volna ki, hogy a má-