Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

8 — Tiliolt ügylet — határozat megváltoztatására vállalkozott, holott a célzott eredmény "-elérése a törvényes ut betartásával képviselet esetén csak ügyvéd közbenjöttével volt lehetséges (Vr. ioöi.). Tárgyi adat és erre kétségtelenül utaló körülmény nélkül nem állapította meg a Kúria az erkölcstelen célzatot abból, hogy az ügyvéd olyan minisztériumhoz tartozó ügy kedvező elintézését vállalta el, amelynél ő azelőtt osztálytanácsos volt (V. 268.); superquóta kötelezését a többi hitelező előtt eltitkolt megállapodással, az erre vonatkozó tételes tilalom életbelépése előtti időben is (V. 865.). Nem tekintette a jóerkölcsökbe ütközőnek a Szegedi Tábla a superquóta kikötését a tételes tilalom utáni időben sem, midőn azt nem a Ke. rendeletben szabályozott magánegyes•eég. hanem ettől függetlenül létesített s az általános magánjog szabályai alá eső egyesség során kötötték ki s a többi hitelező az egyesség elfogadásakor tudta, hogy ezt nem valamennyi hitelező fogadta el (IV. III3. Sz. T.). V többi hitelező 'tudtával létesített külön megállapodást a Hitelezői Védegylet előtt kötött egyességnél is megengedettnek tekintette a Kúria V. 3o,2. alatt közölt ítélete; a versenyszabadság elvébe ütköző szerződést abban a részében, amellyel túllépte a jogos mértéket (VI. 893.); az üzletátvevő fél kis'eigerolását és ugyanabban a helyiségben az átadott üzlettel versenyző üzlet nyitását (VII. i3o.); a hitelezők kijátszására irányuló ügyletet, tekintet nélkül arra, hogy azt visszteherrel, vagy anélkül kötötték meg (VI. 721., 802.). Közeli rokonok közötti olyan jogügyletről, amellyel a hitelező elő] az akkor már fennállott követelésnek kielégítési alapját vonták el, -vélelmezni kell, hogy az ügylet a hitelezők kijátszása céljából létesült (VI. 721.). E jogszabályok alkalmazásánál azonban a hitelezőnek •csak az ügylet megkötésekor már fennállott követeléseit kell figyelembevenni s nem azokat is, amelyek az akkor már fennálló jogviszonyból később keletkeztek. Ezt a szabályt a Kúria a folyószámla viszonyban álló hitelező olyan egyenlegkö vetélésére alkalmazta, amely nem volt ugyan nagyobb a hitelezők kijátszása miatt megtámadott ügylet megkötésekor már fennáló fokószámlaegyenlegnél, de az időközi fizetések kitettek annyit, amennyi a régi egyenleg kiegyenlítésére szükséges volt (VI. 876.). A közeli* rokonok közötti átruházásnál az ezzel károsított hitelezőnek csak azt kell bizonyítja, hogy az átruházóknak nem maradt amvi vagyona, •amiből az ő követelése kielégítést nyerhetne (VI. 721.), sőt ezt sem kell bizonyítania, ha kimutatja, hogy a vagyonátruházás visszíeher nélkül történt, mert ez esetben a megajándékozottat marasztalni lehet, másodsorban arra az esetre, ha az ajándékozón a követelést nem lehetne behajtani (VI. 721.). E határozat szerint tehát az a fél, akire a vagyon a hitelezők sérelmére átruháztatott & sortartás kifogására liivatkozhatna. A felhívott határozat ennyiben