Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

100 — A házasság felbontása — mikor a férj a háztartási pénzt nem a feleségének, hanem a cselédnek adta át, szeretetlenül bánt feleségével, kérdéseire nem válaszolt és őt durva kifejezésekkel iliette (VT. 2 47.), a jogos ok nélküli külön élés miatt, midőn a másik házastársról is kiderült, hogy a különélés ideje alatt gyakran járt idegen férfivel korcsmába, lakodalomba, szórakozni és táncolni sazzal mások jelenlétében csókolódzott is (VI. 220.), a feleségének azon magatartása, hogy nyomorában és abban a reményben, hogy megélhetésének megkönnyítése céljából varrni megtanul, néhány hónapig közös háztartásban élt egy nőiszabóval a feletti elkeseredésében, hogy férje, akinek ő már ismételten megbocsátott, elküldte őt majgátó|l s aztán egy idegen nővel ágyassági viszonyra lépett, akitől gyermeke is született (C. III. 2976/1932.), a férjes nőhöz nem illő viszonyt fenntartó és idegen férfitől, pénzbeli támogatást is elfogadó feleséggel szemben, midőn a férj elnézte ezt, sőt maga is igénybe vette felesége udvarlójának pénzbeli segítségét és maga is tiltott viszonyt tartott fenn idegen növel,, aki őt ugyancsak pénzelte (VI. 887.). Viszont felbontotta a házasságot a Kúria, midőn az asszony férfi hozzátartozóinak bántalmazása folytán súlyosan beteg férjét felesége nem látogatta meg a kórházban s nem is érdeklődött állapota iránt, bár a házastársak között megelőzően állandó civakodások í'olytak. A Kúria álláspontja szerint ugyanis a házasság erkölcsi tartalmából folyik a házastársak az iránti kötelessége, hogy a házasság jogi fennállása alatt egymásnak lehetőség szerint támogatására legyenek s e kötelesség alól a házastársat a korábbi veszekedések és bántalmazások sem mentik fel (IV. i2gh.). Felbontotta a Kúria a házasságot az idegen nővel ágyassági viszonyban élő férj kérésére is, amidőn ez azt hozta fel bontóokul, hogy felesége az ő beleegyezése nélkül a hivatásos kéjnők közé vétette fel magát ésvérbajt is szerzett (C. III. 3523/1932.). A H. T. 80. §.-ára alapított Lontókereset elbírálásánál egyébként a házassági viszony a maga egeszében leendő vizsgálat tárgyává, tehát a házastársak egyes lényeit nem elvontan és elszigetelten, hanem állandó célzatuk, hatásuk és következményeik szerint kell a házassági viszony elviselhetetlensége szempontjából mérlegelni (C. III. 689/1930.). Nem bontotta fel a Kúria a házasságot, midőn a körülményekIbőí arra vont következtetést, hogy a férj maga sem tekintette a házasságot annyira feldultnak, hogy az reá nézve annak további, fönntartását elviselhetetlenné tette volna. így elutasította a feleségi viszonya miatt indított bontókeresetet, amikor a férj ezt tudatosan elnézte, az udvarlótól pénzbeli segítséget fogadott el s ő maga is tiltott viszonyt folytatott olyan nővel, ki szintén pénzelte őt (VI. 887.). A feldultságot mindig a bontást kérő fél házastársa terhére*