Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

94 — A közszerzemény — A házastárs beleegyezése nélkül is megilleti mindegyik házastársat saját közszerzeményi jutójáról való végrendelkezési jog, tekintet nélkül arra, hogy melyik házastársnak a nevére van telekkönyvezve a közszerzeményi ingatlan (II. 963.). Egyébként a közszerzemény felett a házassági együttélés ideje alatt általában a férj van jogosítva rendelkezni, aki a közszerzeményi vagyontárgyakat érvényesen el is adhatja (II. 168.). A Győri Tábla II. 1221. sz. alatt s a Kúria II. 619. sz. alatt közölt határozata szerint a kezelés és rendelkezés* joga azt illeti, akinek külön vagyonából, vagy külön keresetéből a közszerzeményi vagyontárgy származott. Ha a közszerzeményi ingatlan csak az egyik házastárs telekkönyvi tulajdonát képezi, a házasság tartama alatt ő jogosult azzal rendelkezni és az a körülmény, hogy a kérdéses vagyonitárgy a közszerzemény megosztásánál miként kerül majd számításba, nem érinti az ilyen házastárs elidegenítési jogát sem (II. 1654, III. 859, IV. 380.). A férjet, a szerzőt, illetve a kizárólagos telekkönyvi tulajdonost illető ez a rendelkezési jog a házasság megszűnésével megszűnik, mert ekkor a közszerzemény megosztása esedékessé s a vagyontárgyak felerésze a közszerzeményi jog alapján a másik házastárs tulajdonává válik (II. 1654, IV. 403, C. 304/1927.). Ha a házastárs ennek dacára elidegeníti a másik házastárs közszerzeményi illetőségét, az ilyen elidegenítés — az elidegenítő házastárssal, az ingyenes és a rosszhiszemű szerzőkkel szemben — hatálytalan, amennyiben az a házastársnak vagy örököseinek jogát sérti (I. 315, IV. 350.). A vevő azonban ilyen esetekben sem tartozik kutatni, hogy sért-e közszerzői iogot az átruházás, hanem megelégedhetik a telekkönyvi szemlével (I. 863.). A közszerzeményi jogot sértő üzletátruházás esetén az átvevő ezért az igényért nem az üzletátruházási törvény alapján felel (I. 52.). A megajándékozottaknak a közszerzeményi igényért való felelőssége másodlagos. A P. H. T. 735. sz. elvi határozat szerint: A közszerzeményi igényében a másik házastárs által kötött ajándékozási ügylet következtében sérelmet szenvedő házastárs a házasság megszűnésekor közszerzsményét elsősorban házastársa vagyonából követelheti, a megajándékozott ellen pedig csak abban az esetben fordulhat, ha igényének kielégítésére a házastársa vagyonában fedezetet nem talál. A közszerzeményre jogosult lemondhat közszerzői jogáról .akár kifejezetten, akár hallgatólagosan. A hallgatólagos lemondásnak olyannak kell lennie, hogy a bizonyított tényekből a lemondási szándék okszerű következtetés útján minden kétségen kívül megállapítható legyen. Azt a körülményt, hogy a gyermek az elhunyt anya közszerzeményén alapuló jogát a hagyatéki tár-