Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

90 — Közszerzemény — lek hiányában is akkor, ha az ellenérdekű felek elismerték közszerzeményi igényét. Elismerésnek tekintette a Kúria, midőn a jogosultak a jászkun férj hagyatékából, mint a házastársak közszerzeményi vagyonának feléből igényeltek kötelesrészt s csak később helyezkedtek arra az álláspontra, hogy a jászkun aszszonynak nincs közszerzői joga s hogy e miatt az egész vagyon hagyatéknak minősítendő (IV. 977.). Azoknál is, akiknél a fentiek szerint közszerzeménynek helye van, csak az érvényes házasság és a jóhiszemű házasfélre nézve a vélt házasság szolgálhat közszerzemény alapjául (I. 762.). Az együttélés megszakítása után szerzett vagyonra nem terjed ki a közszerzeményi igény (I. 579, C. 8934/1926.). Nem tekinthető az együttélés megszakítottnak a férj hadbavonulása által (1. 186.), vagy a pusztán vagyonszerzés céljából kölcsönösen elhatározott hosszabb Amerikába távozása által (II. 130.). A P. H. T. 734. számú elvi határozat szövegezése szerint: y>A közszerzemény jogalapja a házassági életközösség, amely nem szűnik meg sem azzal, hogy az egyik házastárs keresetszerzés céljából megegyezés folytán huzamos iáoit távol van, sem azzal, ha az egyik házastárs az életközösség tartama alatt a hitvestársi hűséget súlyosan sértő cselekményt követ el, még ha emiatt a bíróság a házasságot utóbb fel is bontottam Ha azonban az ilyen, szakítást még nem jelentő különélés alatt a 'házastárs ágyassági viszonyra lép, úgy tekintendő, mint aki megszakította a közszerzeményi közösséget (I. 1453. Gy. T., ;II. 130.). Az ilyen vétkes cselekménynek a másik fél által történt utólagos megbocsátása s az életközösség újbóli visszaállítása sem teszi közszerzeménnyé az életközösség megbontásának ideje alatt szerzett vagyont (II. 130.). Annak elbírálása szempontjából, vájjon a szerzés az együttélés alatt történt-e, a szerződés későbbi írásbafoglalásának hatálya visszahat a szóbeli megállapodás időpontjára azoknál az ügyleteknél is, ahol az írásbafoglalás érvényességi kellék (I. 1797-)A közszerzeményhez való igényt a feleség érdemetlensége nem érinti (II. 1 168.), feltéve, hogy az érdemetlenség alapjául szolgáló magatartás nem jelenti egyúttal áz együttélés megszakítását is. Az ágyassáfri viszonyban élő felek az ágyastárssal szemben sem hivatkozhatnak közszerzői jogra, ami azonban nem akadálya annak, hogy a közösen szerzett vagyonból mindegyik fél követelhesse az ő tényleges tulajdonát képező részt (II. 764.).