Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

ELŐSZÓ Ez a munkám szoros kapcsolatban áll azzal a programmal, melyet a Jogi Hírlap megindításával magam elé tűztem. Amennyire erőm és szerény képességeim megengedték, összefoglaló, hű képet akartam adni ebben a könyvben az utolsó évek magánjogi, felsőbírói gyakorlatáról. Emellett arra törekedtem, hogy az összefoglalás necsak hű legyen, hanem praktikus is: könnyen áttekinthető, rövid és olcsó. Ez az oka, hogy 'kény telen voltam némileg eltérni a döntvénytáráknál szokásos módszertől. Idézeteknek egymás mellé illesztése kötetekre duzzasztotta volna fel azt az óriási anyagot, amit feldolgoztam, megnehezítette volna az áttekintést is és megdrágította volna a munkát. Rá kellett tehát szánnom magam, hogy idézetek egybeállítása helyett vállaljam a rendszerbe fogott ismertetés fáradságos és felelősségteljes munkáját. Az tisztán állott előttem, hogy e téren nem mehetek tovább, mint hogy a decisiók szavai helyett azok szellemét, a bennük foglalt szabályt idézzem és hogy a kritikai, ismertetés tercre tévednem nem szabad. Nehezebb kérdés volt, hogy nem kellett volna-e a tudomány adataival kiegészítenem a gyakorlat szeszélyes mozaik Icépét ott, ahol egy-két kocka hiányzik, vagy színtelen volt, — nehogy az olvasót tévedésbe ejtse, ha e gyűjteményből egyik vagy másik jogszabály hiányzik. Ezúttal ezzel sem akartam megterhelni az anyagot. Szakképzett olvasóközönségnek írok, elegendőnek találtam tehát ehelyütt utalni arra, hogy e gyűjteményben a jogszabályok, a kivételek felsorolása nem lehetett kimerítő, mert csak azokat az eseteket sorolhattam fel, amiket az élet felvetett.