Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)
64 — A /lázassági felbontása — a tanukat azért vitte magával, hogy bizonyítékai legyenek (IV. 667.); ha a bontóperbeli tárgyaláson annyit jelent ki a fél, hogy házastársát hajlandó visszafogadni (IV. 568.); ha a könyvkötősegéd tanuk jelenlétében így hívja vissza feleségét: »akar-e asszonyom tovább élni velem«; ha a házastársát elűző fél csak 4 évet meghaladó idő múlva hivja őt vissza, akkor is (csak azért, hogy az ideiglenes nőtartásdíj fizetése alól szabaduljon és ha az ekként megkísérelt visszahívást követő 2 nap múlva már megbízást ad ügyvédjének a bontóper megindítására (IV. 943.); ha az ágyassági viszonyban élő elhagyó férj nem teljesíti az ezt megbocsátó s visszatérni hajlandó feleségének azt a kiván? ságát, hogy jöjjön érte kocsival szüleinek lakására és így vigye őt ingóival együtt haza a közös lakásba (IV. 726.). Kizárja a visszahívás komolyságát az, hogy a visszahívó fél ágyassági viszonyt folytat (II. 1046, IV. 726), vagy jegyben jár s kéteshírü leányokkal az utcán karonfogva járkál (I. 13), vagy feleségét és gyermekét teljesen magárahagyva, eltartásukról nem gondoskodik (III. 511.). Ha a visszahívó félnek nincs olyan lakása — már a felhívás kibocsátása idejében —, amelyben a házassági életközösség a házasfelek addigi helyzetének is megfelelően, zavartalanul folytatható lenne—az általa kieszközölt bírói felhívásnak nincs joghatálya, pl. túlzsúfolt lakásba hívja vissza feleségét (II. 92.), ha a régi lakást már másoknak albérletbe adta, s nincs is lakása, amikor a visszahívást kieszközli (IV. 125.), ha abba a lakásba hívja vissza feleségét, ahol hozzátartozói őt bántalmazták (C. C. 2801/1926.), ha többszörösen büntetett apjának házába hívja őt vissza (I. 1048.) stb. A lakás megfelelő voltának elbírálásánál figyelemmel van a Kúria a mai nehéz megélhetési viszonyokra és arra, hogy az egyszerű polgári állású, szerény keresetű házásfelek kevésbbé alkalmas lakással is meg kell, hogy elégedjenek (IV. 668.). A visszahívás komolyságának elbírálásánál nem mellőzhető annak kiderítése sem, hogy melyik volt az ok nélkül elhagyó fél, mert ha az alperes volt a hűtlenül elhagyó fél, ebből a felperes által kieszközölt visszahívás komolyságára kell a legtöbb esetben következtetni (C. 3706/1928.). c) Visszahívás a vétkes fél által. Az elhagyó fél rendszerint nem kérheti a H. T. 77. §. a) pontja alapján a bontást (I. 318.)- Az életközösséget szándékosan és jogos ok nélkül megszüntető házastárs sincs azonban elzárva:
