Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

54 — A házasság megkötése — III. Családi jog. 18. A házasság megkötése. Az olyan házassági Ígéret, amit a jegyesek a törvény feltétlen és el nem hárítható tilalma következtében nem teljesíthetnek, jogilag megengedhetetlen; — érvénytelen tehát azoknak a feleknek az eljegyzése, akiknek házassága valamely elháríthatatlan akadályba ütközne, pl. akiknek egyike vagy másika érvényes, házasságban él. Az ilyen eljegyzésből sem jogok sem kötelezettségek nem származhatnak; egyik fél sem követelheti a meghiúsult eljegyzéssel felmerült anyagi kárának a H. T. 3. §-a szerinti megtérítését sem (III. 705, IV. 691.), s nem érvényesítheti az ilyen jegyessel kötött házassági szerződésen alapuló igényeit. (I. 2019.) Ha a menyasszony atyja nem tesz eleget hozományadásravonatkozó Ígéretének, ezt a Debreceni Tábla III. 1076. sz. alatt közölt Ítélete jogos oknak tekintette az eljegyzéstől való visszalépésre, s elutasította a H. T. 3. §. alapján a visszalépő ellen indított keresetet. Ha az érvényes eljegyzést jogos és alapos ok nélkül fölbontó fél a házassági Ígérettel kapcsolatos cselekményei, vagy mulasztásai által a másik félnek a H, T. 3. §-án túlmenő károkat okozott, a |H. T. 3. §-a nem xárja ki ezeknek az általános magánjogi] szabályok szerinti megtérítését (II. 310, 796, C. 3151/1929.)^ akkor sem, ha maga az eljegyzéstől való visszalépés, pl. az elhallgatott betegség okából a kártérítéssel tartozó fél részéről jogosan történt (IV. 904.). Ezek a jogelvek a Polgárijogi Határozatok Tárába 725. sz. alatt a következő terjedelemmel és szövegezéssel nyertek felvételt:: A H. T. 3. §-a nem1 zárja ki, hogy az eljegyzéstől alapos? ok nélkül visszalépő jegyes az általános magánjog szabályai szerint felelősségre legyen vonható azért a kárért, amit a másik jegyesnek a házasság ígéretével kapcsolatos egyéb cselekményével vagy mulasztásával okozott. A házasság érvényességét a házasságkötés alaki kelléket