Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

34 — Lehetetlenülés — bonyolításában történt a megtévesztés, ez csak az ügylet nem kellő teljesítéséből eredő jogok érvényesítésére — a megfelelő teljesítés követelésére, vagy a nem megfelelő teljesítésből eredő kár megtérítésére — nyújt alapot (III. 657.). A tévedésből kapott érték rendszerint természetben térítendő vissza, ha azonban a tévedés kiderültéig a tévedésből kapott idegen pénzösszeg értékében jelentősen emelkedett és már nincs meg a tévedő fél birtokában, ez csak olyan mértékben tartozik; azt visszatéríteni, amely mértékben vagyonában gyarapodott (I. 177.). Az a harmadik személy, aki az ügyletkötő félnek a másik fél megtévesztésére irányuló magatartását előmozdította pl. azáltal, ha rosszhiszeműen és vétkesen a mások tévedésbe ejtésére alkalmas eszközt (megtévesztő raktárjegyet) adott az ügyletkötő fél kezébe s ezzel tettleg közrehatott a másik fél megtévesztésében — szintén felelőssé válik az okozott kárért (IV. 303.). Aki a szerződéskötésnél tévedett és ezen az alapon meg akarja támadni a szerződési nyilatkozatát, nem köteles a másik felet megtámadási szándékáról előre értesíteni, ha ez a tévedésről tudott, vagy tudhatott (IV. 142.). 7. Lehetetlenülés. Az adós felszabadul a teljesítés kötelezettsége alól, ha a szolgáltatás hibáján kívül — olyan körülményeknél fogva, melyekért nem felelős — általában, vagy csak őreá nézve lehetetlenné válik (IV. 36.). A lehetetlenülés tárgyi, jogi, vagy gazdasági okokból egyaránt bekövetkezhetik. Tárgyilag lehetetlenül pl. a szolgáltatás, ha a határidőre szállítandó sertések sertésvész miatt zárlat alá kerülnek (I. 793.), vagy ha a megvett, de az eladó raktárában hagyott bútorokat a proletáruralom másnak utalta ki (II. 394.). vagy ha a zártfajú dologszolgáltatás keretébe tartozó összes dolgok, pl. egy gépgyár egész raktári készlete a háború folytán elkallódik (1. Í388.), vagy ha a Nyugatmagyarországról eladott fa az ott lejátszódó események folytán nem szállítható (I. 142.). Jogilag lehetetlenül a szolgáltatás, ha pl. a kiviteli engedély elvállalt megszerzését a közbejött háborús intézkedések meghiúsítják (I. 1961.), vagy a minisztérium rendeletileg betiltja az üzletvezető útján folytatott kéményseprő ipar ilyetén gyakorlását s az üzletvezetőt emiatt el kell bocsátani (IV. 36.). A gazdasági lehetetlenülés akkor áll be, ha olyan nagy és jelentékeny az a különbözet, amely mint vagyoni hátrány, illetve mint előny a feleket éri, hogy az ügylet hatályban tartása a felek ügyleti céljának a méltányosság és jóhiszeműség szempontjából v