Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

32 — Tévedés — nem tekinthető lényeges tévedésnek. Nem tévedés pl. ha egy csekély jövedelmet hajtó ház haszonélvezője valorizált járadék ellenében azért ruházza át a haszonélvezetet, hogy megélhetését biztosítsa, a viszonyok változása folytán azonban az átértékelt járadék sem fedezi a létfenntartást, a házbérek viszont közben felemelkednek (I. 4.). A belső elhatározási indokok körébe esik. ha az alkalmazott a munkaadó által felajánlott egy évi végkielégítést azért nem fogadja el, mert a többi nagyvállalat bukásának láttán tévesen ítéli meg saját munkaadó jártak helyzetét is (I. 1940.). Nem tekintetett lényeges tévedésnek s nem hatálytalaníttatott az ajándékozás, melynek döntő indoka az volt, hogy a megajándékozott kiskorúnak édesapja el fogja venni az ajándékozó nevelt leányát és a házastársak majd eltartják az ajándékozót — a házasság azonban nem jött létre (III. 796.). A szerződés indoka csak akkor válik joghatályossá, ha egyúttal a szerződésnek feltétele is, pl. ha a férj azért ajándékozott ingatlant feleségének, mert az ezzel szemben a házastársi kötelesség teljesítését igérte, de igéretét nem tartotta meg — az ajándékozás hatálytalaníttatott (II. 858.). Viszont a II. 19. sz. alatt közölt határozat szerint, ;ha az ügylet a felek által ismert valamely lényeges, vagyis oly feltevés mellett köttetett, amely nélkül azt a felek nem kötötték volna meg, a feltevés pedig tévesnek bizonyul — az ügylet hatályát veszti, pl. ha a telefonkészülék képviseletét elvállaló fél bizonyos számú készülék megrendelésére abban a mindkét fél által ismert feltevésben vállalt kötelezettséget, hogy a telefonkészüléket bekapcsolják az állami hálózatba, a bekapcsolás azonban elmaradt, nem köteles a szerződésszerű mennyiséget lehívni és átvenni. Nagyobb szerepe van az indokban való tévedésnek az örökjog terén. Az erre vonatkozó határozatokat a »Végrendelet anyagi kellékek és az »Örökösök helyzete egymás között« címek alatt ismertetjük. A házasságnak tévedés címén való . megtámadását alább »A házasság érvénytelenítése« cím alatt ismertetjük. Nem tekinti a gyakorlat lényegesnek a jogban való tévedést sem s nem érvényteleníti az egyességet, amit a fél a formahiba miatt érvénytelen ingatlan-adásvételi szerződés stornirozása iránt áldozatok árán köt, nem tudva, hogy a stornírozott szerződést már a formahiba érvénytelenné tette (I, 1278.), vagy ha az örökös olyan végrendelet alapján köt osztályegyességet, amelyről tudta, hogy a végrendeleti tanúk egyike unokatestvére az egyik kedvezményezettnek, de nem tudta, hogy a végrendelet emiatt érvényteleníthető lett volna (II. 1427.). Ha azonban az osztályegyességet kötő fél jogi tévedése onnan származik, hogy a közjegyző, aki törvény szerint a felet jogáról felvilágosítani tartozott volna„