Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)
24 — Tiltott ügylet — az ajándékozási szerződésnek azt a kikötését, hogy az ajándékozó szülő a megajándékozott gyermekek durva hálátlansága esetén sem támadhatja meg az ügyletet (I. 220.), az alapszabályoknak azt a kikötését, hogy a tag nem fordulhat a bírósághoz oltalomért, míg az. egylettel szemben fennálló perköltség tartozását nem fizette ki (II. 1410/), a szolgálati viszony felmondásával való visszaélést, ha az célzatosan azzal a szándékkal történt, hogy az alkalmazott pl. a nyugdíjjogosultság megszerzésében megakadályoztassák, de ennek a célzatnak a megállapítására nem elegendő egymagában az a tény, hogy a felmodás közvetlenül a nyugdíjjogosultság elérése előtt történt (II. 863, 984^ 1086, B. Tv), a nyugdíj megállapodásnak azt a kikötését, hogy a nyugdíj elvész, ha azt bírói úton érvényesítik (I. 523.), vagy hogy a drágulás enyhülése jogot ad a nyugdíj leszállítására, a további drágulás azonban nem ad jogot annak felemelésére (I. 227.), a kizsákmányoló ügyleteket, amelyekről alább fogunk megemlékezni, az ügyvédnek azt az eljárását, hogy a kezei között levő bizonyítékokat csak úgy hajlandó a peres fél rendelkezésére bocsátani, ha az neki ügyvédi megbízást és díjlevelet ad (IV. 329.)Önmagában véve nem erkölcstelen az örökhagyó megnyerésére, az örökség reményében nyújtott vagyoni szolgáltatás (II. 1428.), sem az örökhagyónak az a kikötése, hogy hátramaradó házastársa elveszti a neki juttatott örökséget, ha ujabb házasságot köt (IV. 469.). Nem ütközik a jó erkölcsökbe az elveszett árú felkutatásával megbízott titkos rendőrnek adott díjazás (IV. 708.). Nem erkölcstelen önmagában véve a versenytilalom kikötése sem (I. 488, III. 1469.). A jogszabályok által tiltott ügyletek közül előfordultak a bitói gyakorlatban: a lánckereskedés és árdrágítás (I. 158, 644, 1646.), amit közszükségleti cikkeknél még a vonatkozó rendelet életbelépése előtti időben is tiltott ügyletnek tekint a Kúria (I. 1884.), az uzsora, amit egyéb feltételek fennforgása híján havi 10 o/0-os kamat mellett sem állapított meg a Kúria oly időben, amikor a kamatnak ez a mértéke az akkori nehéz gazdasági körülmények között szokásos volt (I. 950.), a jogosat meghaladó kamat kikötése (I. 1274. B. T. 2080, C. 5900/1927.), a jogosat meghaladó kötbér kikötése (II. 37.), a külföldi valuta megszerzése a deviza-rendeletek idején (I, 157, II. 879, III. 45> 447, 460, B. Tvsz.), de nem at? ilyen valutában Budapesten nyújtott & ugyanitt visszafizetendő köt-