Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)
20 — Színlelt ügylet — A joglemondást tartalmazó nyilatkozatok szorosan magyarázandók (III. 535.). A jogvesztés értéke az okozott kár összegébe beszámítandó (III. 92.). A részletfizetés elmaradásához fűződő az a jogi következmény, hogy az egész tartozás esedékessé válik: jogvesztés, ami csak akkor terheli az adóst, ha ezt kifejezetten elvállalta. Egyedül valamely részlet elmaradása nem jogositja fel a hitelezőt arra, hogy az egész követelést esedékessé tegye, még ha veszélyeztetve van is a követelés (C. 178/1929.). A szerződés homályosságának eloszlatása és felderitése annak a félnek áll érdekében, aki abból jogokat kiván származtatni. Ha tehát a homályosság eloszlatása ennek a félnek nem sikerül, ez az ő rovására esik (III. 909.). 3. Színlelt ügylet. A színlegesség csak annyiban ok a jogügylet érvénytelenítésére, amennyiben a felek között semmi jogügylet nem jött létre (C. 5797/1929.). Az ilyen színleges ügyletek semmisek s azoknak a felek egymásközötti jogviszonyában sincsen joghatálya. Az azok alapján történt telekkönyvi jogszerzéssel szemben tehát az előző állapot visszaállításának van helye, amit az sem zár ki, hogy a színlelt ügylet célja a jóerkölcsökbe ütközött, pl. a hitelezők kijátszása volt (C. 8190/1927.). Ellenkezően döntött a Budapesti Tábla egyik határozata, amely a törvényes feleség tartásigéjnyének kijátszása végett színlelt adásvételi szerződéssel a szeretőre történt vagyonátruházást megtámadó keresetével azért utasította el a vagyont átruházó felet, mert az a szerződés megkötésekor tudott az ügylet erkölcstelen jellegéről (II. 408 BT.). Ha a színlelt ügylet más jogügyletet palástol, annak érvényességét az elpalástolt ügyletre vonatkozó szabályok szerint kell megítélni (I. 432.). Érvényes tehát a színleges szerződés is, ha érvényes az a jogügylet, amit magában foglal, pl. az adásvételi ügylet osztály egyességet (I. 2017.), vagy eltartási szerződést (I. 432.) takar, vagy" ha az adós színleges adásvételi ügylettel fizeti vissza tartozását (I. 50.). Az is előfordul, hogy a színlelt ügylettel megbontott eredeti helyzetet a felek ujabb színlelt ügylettel állítják vissza, pl. a hozományul vásárolt és a vőlegény nevére iratotr;> de neki át nem adott ingatlant a jegyesség felbontása után színlelt adásvételi szerződéssel szerzi vissza a hozományt adó apa (1. 138O. . Semmis azonban a színlelt szerződés, ha az tiltott ügyletet:
