Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Átértékelés — 225 59. Átértékelés. 1. Az átértékelés alapja. 2. Az átértékelés köre ; a) Általános határozatok. b) Utólagos átértékelés, c) Egyes esetek. 3. Az 1928. XII. tc.-ben különlegesen szabályozott esetek: a) Készpénzkölcsön átértékelése, b) A folyószámla, girószámla, csekkszámla egyenlegén alapuló tartozás, c) Váltón csekken, kereskedelmi utalványon alapuló tartozás, d) Biztosítási szerződésen alapuló, vagy egyesületi társasági jogviszonyon alapuló hasonló természetű pénztartozás, e) Készpénzóvadék, f) Az állam, törvényhatóság, község, posta, postatakarékpénztár és a Máv. pénztartozásai, g) Állami, vagy más közforgalmi vasutat fuvarozási ügylet alapján terhelő pénztartozás, h) A családi, vagy öröklési jogon alapuló pénztartozás, i) Baleseti járadék, j) Jelzálogjog és jelzálogjoggal biztosított követelés, k) Külföldi hitelező követelése. 4. Áz átértékelés kezdőpontja. 5. Az átértékelés határideje. 6. Az átértékelés mértéke. 7. Eljárási szabályok. 1. Az átértékelés alapja. Az átértékelés alapja a korona értékében beállott csökkenés (III. 181, IV. 158), tekintet nélkül arra, hogy terheli-e késedelem az adóst, miután az adós-késedelemnek nem az átértékelés lehetőségére, csak az átértékelés mértékére van befolyása (II. 923, IV. 83, 413-). Az adóskésedelem annyiban hat ki mégis az átértékelés alapjára, hogy az átértékelésből kizárt egyes, pénztartozások is átértékelés alá esnek, ha vétkes késedelem terheli az adóst. így pl. a készpénzkölcsön (II. 1023, 1090. B. T., IV. 797.), a takarékbetét (II. 902.), a folyószámla-egyenleg (III. 523.), a biztosítási szerződésen alapuló tartozás (III. 621.). Az átértékelés alapjára a hitelező késedelme sem hat ki (III. 169, 1215.). Ez is csak az átértékelés mértékére van befolyással (IV. 157.). A követelés érvényesítésén túlmenő s a teljesítés elfogadásában jelentkező hitelezői késedelemnek az átértékelésre való hatásáról alább emlékezünk meg. Az átértékelhető követeléseknél sem áll be — külön megállapodás nélkül — ipso iure, már a törvény erejénél fogva az átértékelés hatása, hanem csak a jogosult kérelme s az ennek alapján meghozott constitutiv Ítélet folytán; a szerződés eredeti tartalma szerinti teljesítés esetén tehát — az átértékelésre vonatkozó külön megállapodás nélkül — nem állapítható meg az adós teljesítési! késedelme a bírói ítélet meghozatala előtti időre is (III. 1318.). Bár az átértékelést kérni kell, mégis abban az esetben, amikor a felperes átértékelt követelésével szemben az adós beszámítási kifogással védekezik, a beszámítandó ellenkövetelések átértékelésének akkor is helye vari, ha az adós nem terjesztett elő kifejezett kérelmet az átértékelés iránt (II. 1581.). Az 1928: XII. t. c. életbelépte (1928. ápr. 1.) előtti határozatok: az átértékelés alapja a pénz értékében bekövetkezett romlás Dr. Boda: Magánjogi döntvénylór 15