Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Bírói letét — 223 Anyagi érvényességi előfeltétele a letétnek, hogy a? adós jogosult legyen a letétbehelyezésre. Az adós akkor jogosult a bírói letétbehelyezésre, ha a hitelező késedelemben van, pl. jogos ok nélkül megtagadja a teljesítés elfogadását (L 140. 860.;, vagy ha az adós a hitelező személyében fekvő egyéb okból, vagy mert a hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban van, kötelezettségét vagy éppen nem, vagy veszély nélkül nem teljesítheti (I. 141, IV. 659.). A IV. 659. sz. alatti határozat szerint veszély alatt a hitelező kiléte körül való bizonytalanságból eredő veszélyt kell érteni, tehát nem szzolgálhat okul a bírói letétbe helyezésre az a veszély, hogy a 10 éves bérleti szerződés bérösszegének előre lefizetésére kötelezett bérlő a bérbeadók hitelképtelensége folytán annak van kitéve, hogy a bért a hitelezőknek később másodszor is ki kell fizetnie. Az I. 880. sz. alatt közölt kúriai határozat a hitelező adósságai miatt történt bírói letétbehelyezést nem a fenti okból, hanem azért nem tekintette teljesítésnek, mert az adós a kotelemvállaláskor tudta, hogy a hitelezőnek adósságai vannak, ha nem is tudott különösen azokról az adósságokról, amelyek miatt a letétbehelyezés történt. Vannak esetek, amikor a hitelező kényszerítheti az adóst bírói letétbehelyezésre. Ilyen a 39. sz. polgári teljes ülési határozat esete, amikor a birtokba helyezkedett vevő bírói letétre szorítható, ha él azzal a jogával, hogy a terhek töröltetésének elmulasztása és az ismételt fizetés veszélye miatt nem fizeti ki a vételárat. E teljes ülési határozat alá azonban nem vonható az az eset, amikor a vételár visszatartása nem zálogjogilag bekebelezett ter'.:;'-: fennállása miatt történt, hanem azért, mert az eladó az ingatlan telekkönyvi tulajdonát nem tudta szolgáltatni, valamint az az eset sem, amikor a felek közötti szerződés idevágóan külön intézkedést tartalmaz (II. 1429.). Az egyébként érvényes letét sem bír fizetés jellegével, ha az erre kötelezett adós elmulasztotta a fizetést előbb felajánlani a hitelezőnek fl. 2060.). Nem bír fizetés hatályával a letét: ha az bár közős megállapodással csak a követelés biztosítása végett történt (I. 1963.), ha a visszvégrehajtási jog veszélyeztetése (I. 334.), vagy a biztosítási végrehajtás elkerülése végett tették le (III. 629.); — éppen ezért a biztosítási végrehajtás során tett letét gyümölcse is a letevőt il'eti (III. 629.), a bírói letétbehelyezésre kötelező, de még nem jogerős kél egybehangzó ítélet alapján teljesített letét sem bír fizetés jellegével; az ilyen letét elértéktelenedése a letevő terhére esik (IV 266.),