Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

198 — Elismerés. Jóváhagyás. — éveken át nem támadta meg a cselekvőképesség hiánya miatt érvénytelen ügyletet, de férjhezmenetelekor is még csak 16 éves volt (IV. 594.), amikor a helytelen folyószámla kifogásolásával a fél csak pár hetet késett (I. 1144.). A I. 2046 sz. alatti határozat szerint nem kereskedők közöct nem jelent elismerést a folyószámlakivonat kifogásolásának elmu­lasztása, s a ITI. 223. sz. alatt közölt határozat is csak a folyó­számla kifejezett elismerését tekinti elismerésnek a nem kereskedő­felek között. Az el nem fogadott egyezségi ajánlat előterjesztéséből nem lehet a követelés elismerésére következtetni (III. 713.). A gyám­hatóságnál letett vételár kiutalása iránti kérelem előterjesztéséből sem lehet az adásvételi ügylet jóváhagyására következtetni, ha a kérvényre a kiutalás nem történt meg1 (IL 123.). Egyes esetekben, ahol a jogszabályok alakszerűséghez kötik az ügylet érvényeségét, az elismerés is csak az ügylet érvényes­ségére előírt szabályok betartása mellett történhetik. így pl: az írásbeli alakszerűséghez kötött előzetes ügyvédi díjkikötés előzetes elismerése sem történhetik meg szóban joghatályosan (I. 1356. B. X], a gyámhatósági jóváhagyás nélkül kötött ügyletet a kiskorú nem hagyhatja jóvá gyámhatósági jóváhagyás nélkül (II. 1390.)r a nem írásban kötött ingatlan adásvételi szerződés megerő­sítése nem történhetik másként, mint írásban s ennek hiányában sem az előleg lefizetése (IV. 179.), sem a birtokbaadás (I. n 56,' IV. 3i3J 719-)J sem az ügylet egyébkénti teljesítése (II. 111. B, T., 'IV. 313.), sem az ügylet megerősítésére kötött utólagos szó­beli megegyezés (I. 2, 703.) nem pótolja a szerződésre meg­szabott alak hiányát. Viszont azonban a megbízás alakszerűségére vonatkozó sza­bályok, vagy a képviseleti szabályok mellőzése esetén ez a hiány alakszerütlenül is pótolható, így: ha a férj közjegyzői meghatalmazás nélkül adja el felesége ingatlanát, ez az ügylet jóváhagyható nemcsak a meghatalmazás­nak közjegyzői okiratban történő pótlása útján, hanem hallgató­lagosan is, pl. a vételár felvételével (I. 1903.), vagy azzal, hogy bár az okirat aláírása a feleség jelenlétében történt, az nem tiltakozott az aláírás ellen, nem tiltakozott a birtokbaadás ellen sem, sőt a vételárrészletet is felvette (I. 264.), a távollevő gondnoka által eszközölt ingatlan eladást is jóvá­hagyhatja a fél minden külön alakszerűség nélkül (II. 977> III. 125.), a gyámhatósági jóváhagyás nélkül kötött ügyletek a nagy­korúvá vált fél által alakszerütlenül is jóváhagyhatók (I. 1079, 1191.). A III. 125. sz. alatt közölr határozat ugyan általánosságban

Next

/
Thumbnails
Contents