Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Átruházás — 161 hiszemü szerzés a jogaiban sértett harmadik személy irányában, hatálytalan és megtámadható és hogy a rosszhiszemű szerzővel egyenlő elbánás alá esik az is, aki gondatlanul jár el abban a tekintetben, hogy a szándékolt jogügylet harmadik személy jogos igényeit jogtalanul meg ne sértse (IV. 902.). A Polgárijogi Határozatok Tárában 36. sz. alatt felvett 3-ik számú jogegységi döntvénynek az a rendelkezése, hogy ingatlanok bírói árverésen való vétele azon az alapon is megtámadható, hogy az árverési vevő az árverés alkalmával tudta, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy az elárverezett ingatlan nem a végrehajtást szenvedőnek, hanem másnak a tulajdona, vagy hogy arra másnak kétségtelenül jogos tulajdoni igénye van: megfelelően alkalmazandó a dolog 'természete szerint az ingatlanra vonatkozó résztulajdon, illetve résztulajdoni igény esetén is (IV. 902.). A megszálló hatalom által birtokbavett katonai barakkok elárverezésénél ezek árverési vevőjét az esetben is rosszhiszeműnek tekintette a Kúria, ha a vevő csak vétkes gondatlanságból nem tudta, hogy a megszálló hatalom a középületekre csak a kezelés és haszonélvezet jogát szerezhette meg, de nem a tulajdonjogot (I. 612.). Az árvereztető rosszhiszemű megbízottja saját személyében felel, hacsak nem mint bejelentett megbízott árverezett (I. 612.). A távollét miatt gondnokság alá helyezett egyén ingatlanának eladása végett a gyámhatóság sem rendelhet el érvényesen árverést; az ilyen árverésen alapuló tulajdonszerzés is megtámadható (II. 1204. Gy. T.). A moratórium megszüntetése után sem volt szabad a háború tartama alatt katonai szolgálatot teljesítő egyén ellen árverést foganatosítani; megtámadható az ilyen árverési tulajdonszerzés is (C. 5804/1927.). Az árverési tulajdonszerzéshez nem szükséges a tényleges átadás, miután itt a kiküldöttnek az a kijelentése, hogy az ingóságot a legtöbbet igérő által megvettnek jelenti kd, egyenlői hatályú a jelképes átadással s a vevő a tulajdonjogot és a birtokot a vételár lefizetésével azonnal megszerzi (I. 1330. B. Tvsz. 1823.) s az árverési eljárás megsemmisítése sem bir befolyással a jóhiszemű vevő által szerzett tulajdonjogra (C. 1902/ '1927.). Ez a szabály azonban csak a végrehajtási árverésre áll s nem alkalmazható a K. T. 306. §-a alapján közjegyző közbejöttével megtartott nyilvános árverésen történt tulajdonszerzésre (II. 1411.). Az ingatlan árverési vevőjét az árverés napja után esedékes bérösszeg megilleti ugyan, ez a szabály azonban nem magyarázható akként, hogy bérnegyed közben megtartott árverés esetén a Dr Boda : Magánjogi döntvénytár 11