Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

146 — A tulajdon általában — birtokkereset, amely mindenki ellen sikerrel indítható, aki az övénél gyengébb jogcímen van birtokban, pl. ha a feleség által bérbeadott ingatlan egyes részeit a férj birtokolja, ettől a haszonbérlő rendé? birtokkeresettel követelheti a birtokbabocsátást (III. 1137. Sz. T.), viszont a telekkönyvi tulajdonos nem követelhet birtokbabocsátást a telekkönyvön kívüli tulajdonos vevőjétől, miután nála erősebb jogcíme a birtokhoz nincsen (IV. 626.). A haszonbérbeadó a haszonbérlőtől és az alhaszonbérlötől egyaránt és egyszerre követelheti az alhaszonbérletben lévő ingatlan birtokát, tekintet nélkül arra, hogy beleegyezett-e az alhaszonbérbeadásba, vagy nem (III. 1261.). A rendes birtokkereset az általános elévülési idő alatt indítható meg akkor is, ha azzal birtokháborítástól való eltiltást szorgalmazna a birtokos. Az ilyen per sincs tehát az elévülési időnél rövidebb határidőhöz kötve s nincs olyan szabály sem, hogy az eltiltás csak sommás visszahelyezési perrel lenne érvényesíthető (II. 829.). Amikor felperes nem jelölt meg időt amelytől kezdve őt a mezőgazdasági ingatlan birtoka megillette, a Kúria az okszerű gazdálkodásnak megfelelően a gazdasági év végére, október i-re rendelte el a vysszabocsátást (C. 7008/1927.). 36. A tulajdon általában. A tulajdonost a törvénynek és más jogainak korlátai között a tulajdon tárgya fölött teljes és kizárólagos jog illeti (C. 4792/ 1928.). Ez a jog ingatlannál a földfelület alatti részekre is kiterjed (II. 59, III. 771.). A Kúria az Ideiglenes Törvénykezési Szabályoknak a? úrbéri birtok alatti kőszénre vonatkozó rendelkezéseit akként értelmezi, hogy a jobbágyokat a tulajdonukká vált ingatlanok alatt lévő kőszén ott is megilleti, ahol az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok életbelépése napjáig a volt úrbéresek birtoka még nem állapíttatott meg véglegesen (II. 59.)Valamely ingatlan közös tulajdonosai a közös ingatlan alatt netán található kőszénre vonatkozó jogaikat nemcsak együttesen, hanem külön-külön is átruházhatják (III. 771.). A tulajdonból folyik, hogy a tulajdon tárgyát ért veszély viselése rendszerint a tulajdonost terheli (II. 641.). Ha a tulajdonos az eladott dolog vételárát már felvette, a dolog azonban még átadás előtt megsemmisül és így a teljesítés lehetetlenné válik, a veszélyviselés elvénél fogva tartozik a már felvett vételárat visszatéríteni (II. 394.)- Ugyanígy tulajdonjog fenntartás esetén is (I. 517.). A tulajdonjogból folyik a tulajdon tárgyának birtoklásához való jog, amit a tulajdonos mindenkivel szemben érvényesíthet.