Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

140 — Gondnokság — felvételével, birtokbaadás eltűrésével stb. is megtörténhetik (L 264, 1079, 1191, 1903, II. 125, 977.). A börtönbüntetésre ítéltek gondnokság alá helyezésének csak akkor van helye, ha az elitélt megbízottat nem rendelt. Az e pont alapián elrendelt gondnokság a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza. Az ilyen egyénnek módjában áll tehát szabadságvesztés büntetésének ideje alatt akkor is. vagyonjogi intézkedéseket tenni, ha börtönbüntetése miatt gondnokság alá helyezték (C. 2934/1928.). A Gyámtörvény 28. §-ának a), b) és c) pontjai alapján (elmebetegség, gyengeelméjűség, tékozlás miatt) gondnokság alá helyezett egyén csakis a terhes jogügyletek tekintetében veszíti el cselekvőképességét. Ez a joghatály a gondnokság alá helyező birói határozatnak a hivatalos lapban először történő beiktatását követő naptól áll be (I. 1819. B. T.). Hogy ezen időpont előtt birt-e a fél cselekvőképességgel, vagy nem, azt a bíróság az eset körülményei szerint az alapon dönti el, hogy bírt-e az illető akaratának szabad elhatározási képességével a jogcselekmény időpontjában (I. 732, 1793.) A gondnoksági eljárásban elrendelt zárlatnak azonban már az eljárás alatt a gondnokság alá helyezés jogerőre emelkedésétől feltételezetten az a joghatálya van, hogy a zárlatot szenvedő a gondnoka jóváhagyása nélkül nem kötelezheti le magát. Ha azonban a bíróság nem mondja ki a gondnokság alá helyezést, az egyébként jogérvényesen elrendelt zárlat a kezdetére visszahatólag elveszti a cselekvési képességet korlátozó joghatályát s a zárlat alatt, bár a gondnok beleegyezése nélkül végzett jogcselekmények is érvényesekké válnak (IV. 287.). Nem zárja ki a gondnokság alá helyezési eljárás megindítását és lefolytatását az a körülmény, hogy a gondnokság alá helyezni kért egyén megelőzőleg már önmaga kérte gondnokság alá helyezését és az peren kívül el is rendeltetett. A gondnokság alá helyezési per ugyanis közérdekű és független a perenkívüli eljárástól; a gondnokság netáni megszüntetésének előfeltételei sem azonosak e két eljárásban (IV. 319.)A börtönbüntetés miatt jogerősen bíróilag gondnokság alá helyezett egyén ellen is helye van pl. tékozlás címén az ujabb gondnokság alá helyezési eljárásnak, miután a börtönbüntetés címén elrendelt gondnokság nem zárja ki a gondnokolt elszegényedésének veszélyét és nem korlátozza a gondnokoltat cselekvőképességében (C. 2934/1928.). A gondnokság alá helyezési perben a gondnokság alá helyezni kért egyén részére kirendelt ügygondnok jogköre, amenynyiben a törvényből más nem tűnik ki, ugyanaz, mint az ilyen