Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

134 — Gyámság — megállapításának nem lehet alapja vele szemben (I. 15, ióy 1756.). A kiskorú gyermek tartásdíjának megváltása fejében kifizetett összeg olyan iörzsvagyont képez, amit a gyám vagy a gyámhatóságnak átadni, vagy ha azt maga kezeli, megfelelően biztosítani köteles s abból a kiskorú tartására és nevelésére* csak a kamatokat fordíthatja árvaszéki jóváhagyás nélkül, nem pedig a tőkét, ha tehát az ilyen vagyont a gyám az anyának adja át és az elkölti a pénzt részben saját magára, részben a gyermekek tartására és nevelésére, ezért a gyám felelősséggel tartozik jó, vagy rosszhiszeműségére tekintet nélkül (II. 375.). A gyám számadási kötelezettsége feltétlen. Az ezzel ellentétes megállapodás a kiskorúak szempontjából még akkor is semmis, ha azt a gyámhatóság jóváhagyta (I. 16.). A gyám számadásának gyámhatósági jogerős elbirálása után a gyám számadása helyességének birói megállapítása iránt keresetet indíthat azon tételekre, amelyek alapján a gyámhatóság őt fizetésre kötelezte. E kereset megindítása nincs ahhoz kötve, hogy a gyám előbb a közigazgatási jogorvoslatokat kimerítse, csak az lényeges, hogy a gyámhatósági határozat jogerős legyen. (C. 6056/1927.). Ha érdekellentét merül fel a gyám és gyámoltja között, vagy a gyám által képviselt gyámoltak között: a gyámhatóság gondnokot rendel (C. 3244/1929.). Ha ez az érdekellentét a hagyatékot tárgyaló közjegyző előtt merül fel, a közjegyzőnek is joga van ügygondnok kirendelésére, de az ilyen érdekellentét nélkül kirendelt ügygondnok közreműködésével létrejött osztályegyesség még árvaszéki jóváhagyás esetén sem hatályos, mert a gyámhatóság csak a gyámolt törvényszerinti képviselőjének nyilatkozatát részesítheti jóváhagyásban, önmagában véve azonban a gyámhatóság jóváhagyó határozata nem joghatályos, a gyámhatóságnak nem lévén képviseleti jogköre (C. 9280/1926.). Egyes esetekben az árvaszék felhatalmazása folytán a tiszti ügyész tehet lépéseket a kiskorú nevében a bíróságnál. A tiszti ügyésznek ez a felhatalmazása a peres és peren kivüli eljárást egyaránt magában foglalja, valamint a perújítási kereset beadására vonatkozó felhatalmazást is (C. 3244/1929.). A kiskorú nevében kötött egyes ügyletek, így a kiskorú vagyonállagának megváltoztatását eredményező jogügyletek gyámhatósági jóváhagyásra szorulnak. (I. 1191, III. 1227). Tőkebefektetésnek — tehát a vagyonállag megváltoztatásának — tekintette a Kúria egy teherautó megvásárlását, a vételár magas öszszegére tekintettel (C. 3244/1929.). Gyámhatósági jóváhagyásra szorul pl. a kiskorú általi kötött ösztályegyezség (I. 16, 1020, 1681, II. II.), a kiskorú ingatlanának eladása (I. 1079, IJ9T> 826, 949, 975, IV. 595, C. 4105/1927.) stb.