Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

126 — Gyermektartás — lett a szülők egyike csak abban az esetben szabadulhat a tartási kötelezettség alól. ha a tartásra való teljes képtelenséget bizonyítja. Nem jelent ilyen képtelenséget, hogy a férj második nejének üzletében dolgozik s ott fizetést nem húz (C. 1954/1926.). A vagyontalan kiskorú gyermekek eltartására harmadsorban a nagyszülők kötelesek, ha nincs szülő, vagy ha azok képtelenek a gyermek eltartására (C. 1282/1929.). Ez utóbbi határozat csak az esetre állapítja meg a nagyszülők tartási kötelezettségét, ha a tartásra az atya teljesen képtelen és az anya sem képes arra. Ezzel szemben a II. 1723. sz. alatt közölt kúriai határozat az anya részleges keresetképtelensége esetére is megállapította a nagyszülők tartási kötelezettségét, amikor ez a keresetképtelenség oly nagyfokú volt, hogy az anya a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen javakat sem képes beszerezni. A Budapesti Tábla II. 1102. sz. alatt közölt határozata pedig az esetre is megállapította a nagyszülők tartási kötelezettségét, ha az apán a megállapított tartásdíj vagyonhiány miatt nem volt behajtható, vagy ha az ellene való érvényesítés különös nehézségekbe ütközött. A nagyszülők csak saját létfenntartásuk veszélyeztetése nélkül kötelesek a tartás nyújtására. A nagyszülők tartási kötelezettsége egymás között nincs sorrendhez kötve. Ezek egyenlő arányban megosztva kötelesek a tartáshoz hozzájárulni s csak ha valamelyik nem képes a tartásra, oszlik meg a reáeső kötelezettség a többiek között (II. 1102, B. T., 1723.). A tartási kötelezettség mértéke a szülők életviszonyaihoz, vagyonához, keresetéhez és társadalmi állásához igazodik abban az esetben is, ha a nagyszülőket terheli a tartás (II. 1723.). A tartás fogalma alá tartozik a gyógykezeltetéssel járó kiadás, valamint a gyermek állandó gyógykezelést igénylő szellemi, vagy testi fogyatkozásából eredő kiadások is (III. 1020. H. B, 1118, Gy. T.). A beteg gyermeknek klinikán történő elhelyezése és a klinikai díjak fizetése nem menti fel a kötelezettet a tartásdíjak fizetése alól, mert a beteg gyermek orvosi kezelése és klinikai gondozása csak egy része a tartási kötelezettségnek s a felvétel iránti utánjárás, a beszállítás, a gyermek látogatása, ruhával való ellátása, hazaszállítása és eltemetése által okozott költségek is a gyermektartás fogalma alá esnek (III. 880.). A párbaj orvosi díj azonban nem olyan orvosi költség, amit az apának kellene kiskorú fia helyett megtéríteni (I. 1895. B. Tvsz.). A gyermektartási kötelezettség addig tart, ameddig a gyermek arra rászorul (II. 49.); ha tehát a tartásra kötelezett valami mesterségre ki is taníttatja a gyermekét, de az nem keres annyit, amennyi összes életszükségleteinek fedezésére elégséges lenne, a kötelezett nem szabadul a tartásdíj alól (II. 1259. Sz. T.). A vagyontalan és keresetképtelen nagykorú gyermek is tar-