Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

114 - Gyermektartás — véve, a havi tartásdíj mennyiségének 10 évi összegében állapított meg (II. 837, III. 441.). Az eltartásra jogosult családtagok és a házasságon kivül született gyermekek fokozottabb magánjogi védelméről szóló 3982/1916. M. E. sz. rendelet a nőtartásdíjaknak ideiglenes intézkedéssel való biztosítását is megengedi, ez az ideiglenes intézkedés azonban csak a házasság felbontásáig kérhető, mert a rendelet felsorolása a jogosultak között a feleséget említi. A házasság felbontása után jogfenntartás alapján folyó nőtartási perben ilyen ideiglenes intézkedés nem foganatosítható (III. 1207.). A nőtartásdíjak biztosítására szolgál, hogy a végrehajtás alól való mentesség köre a nőtartásdíjak javára meg van szorítva. Ez a kedvezményes elbánás nemcsak a szorosan vett nőtartásdíjakat és azok kamatait, hanem a tartásdíj behajtása körül felmerült per és végrehajtási költségeket is megilleti (III. 811.). Kedvezmény illeti a nőtartásdíjat a nőtartásdíj ellen vezetett foglalásnál is (II. 1345.). 6. A tartás elvesztése. Elveszti a nő a végleges tartásdíjhoz való igényét, ha arra érdemetlenné válik. Az érdemetlenség csak akkor áll be, ha férjével szemben súlyosabb megítélés alá eső jogtalan cselekményt követ el, ha a női szeméremérzetet és tisztességet súlyosan sértő magaviseletet tanúsít, vagy pedig megátalkodottan olyan erkölcstelen életmódot folytat, mely őt a megbecsülésre érdemetlenné teszi. A puszta szóbeli sértések, a férj meghurcor lása, — kivált, ha azok menthetők voltak, nem szolgálnak okul az érdemetlenség megállapítására (II. 1368, III. 547, IV. 944.). Azt sem tekintette érdemetlenségnek a Kúria, hogy a különélő feleség egy idegen férfi kávémérésébe költözött, amelynek vezetését fizetés és eltartás ellenében vállalta (C. 3230/1929.). Az érdemetlenség meg is bocsátható nemcsak kifejezetten, hanem konkludens tények által is, aminő pl. a tartásnak az érdemetlenség tudatában történt további kiszolgáltatása, különösen abban az esetben, ha a férj a kötelezettnél önként magasabb tar^tásdíjat fizetett (I. 107.). A tartásdíj átvállalása esetén a férj csak akkor szabadul a kötelemből, ha a nő kiengedte őt. Ehhez a gyakorlat lemondást tartalmazó szerződési megállapodást kiván. Nem tekintette a Kúria lemondásnak, midőn a nő elfogadta a tartásdíjnak az átvállaló gyermek ingatlanára történt bekebelezését, éveken át elfogadta a gyermektől a részleteket, vele egyezett meg a felemelés kérdésében, majd a jelzálogi bekebelezés helyett betét-